|
Folyosó 2
|
|
| Lauren | Dátum: Csütörtök, 02-05-2013, 7:56:39 PM | Üzenet # 1 |
 Lodestar - Első tiszt
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 426
Kitüntetések: 3
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| 
(kinézete a folyosónak új. tessék elfelejteni az előzőt xd)
John-> Andora-> Riddick
A kapitány, a doktor.... és Riddick elindultak a híd felé. Mivel kívülről látszódott, hogy nagyjából hosszában a hajó közepén vannak, elég hosszú az út a hídra. Látszólag a panelek a falakon életre keltek, így volt némi segítségük a tájékozódásban.
John odalépett a falhoz, (mivel egybe van az egész, nincsenek külön panelek) s megpróbált belépni az archívumba, hogy megtalálja a térképet. Kellett keresgélni, mivel az idegen hajó operációs rendszerének köze se volt az LCARS-hoz.
Nem volt különösebben túl grafikázott a rendszer. Csak a szöveg jelent meg, a háttere maga a fekete panel volt. A térkép is csak világoskék vonalak formájában jelent meg, de több nem is kellett.
Látszódott rajta, hogy mely folyosók vannak lezárva. Az egyetlen út ami járható volt, úgy kanyargott mint egy labirintus. Szinte úgy tűnt, mintha valaki, vagy valami direkt hagyta volna meg az az utat s direkt akarná, hogy a csapat úgy menjen.
Sajnos, mivel be voltak zárva egy sokkal modernebb, ismeretlen hajóba, muszáj volt követni az egyetlen felkínálkozó utat ami szabadon járható, még ha ezzel esetlegesen csapdába is sétálnak.
Választásuk nem sok volt. Maradnak, vagy mennek...
Hyrum -> Lauren
Duncan Idaho hadnagy épp a szemüvegével ment a folyosón, mikor egy ajtó ismét irányváltoztatásra kényszerítette. A jobb oldali folyosó, egyszerűen lezáródott, így maradt a balra vezető út.. Tisztán látszott az ajtók széleinél a súrlódásból adódó hő a thermokukkerrel.... Nem volt más választása, balra fordult és tovább indulta...
Körül-belül 20-25métert mehetett, mikor egy ismeretlen alak bukkant fel előtte. Az egyenruhája ismerős volt, mivel a Lodestar-iak viselnek ilyet. Rangja parancsnok-helyettes volt... Valahonnan ismerős volt Duncan számára... Valószínűleg látta a Lodestar-on mikor a hajóra jött...
Lauren Cross volt az, az egyik gépész parancsnok-helyettes. Testvérével, Seamus Haliburton parancsnokkal jöttek át, mivel a parancsnok hajthatatlan volt az idejövetelben, ám a hajó őket is elzárta egymástól.
A lány furcsán nézett a thermográfot viselő Idaho hadnagyra... Mivel ismerni nem ismerték egymást, bemutatkoztak... Lauren hozta a szokásos, tegeződős és alig beszélős formáját, bár látszott rajta, hogy közben teljesen végig mérte a furcsa fejdísszel megáldott tisztet.
Samantha -> Rose -> Seamus -> Rico
Rico, Samantha és Rose elindultak tehát a gépház felé. Tudták, hogy nem lesz túl rövid út, de sajnálatos módon nem volt más lehetőségük, hisz ahonnan jöttek, az egy zsákutca lett.
Haladtak előre, majd találtak egy, a falnak dőlve fekvő tisztet az egyik folyosón. Samantha megvizsgálta, de mivel a trikoorder nem működött, így manuális módszerrel kellett kiértékelnie, hogy él-e még a férfi.
Sajnos nem adott életjelet már. Meghalt...
Pont ekkor toppant oda hozzájuk Haliburton Parancsnok.. Mindannyian furcsállták, vajon mit kereshet ott, hisz múltkor még a gyengélkedőn feküdt.
Szerencsére Samantha-val a hajóra jövetelekor találkozott, így nem volt szükség bemutatkozásra.
Seamus fogta a bordáit, látszott, hogy még feküdnie kellene, ám elmondása szerint, nem akart a hajón tétlenkedni, így húgával, (aki gépész) Lauren-el átjöttek, de a hajó őket is ketté választotta...
A sorrend csak az egyes csapatokon belül érvényes... Azon kívül, bármikor írhattok.
"Ne packázz velem... Én vagyok a mesélő"
"When the vi'lence causes silence, we must be mistaken."
Evil Wolf
Make no mistake between my personality and my attitude. My personality is who I am, my attitude depends on who You are.
|
| |
| |
| Samantha | Dátum: Péntek, 03-05-2013, 5:55:16 PM | Üzenet # 2 |
 Bounty Hunter - Kapitány
Csoport: Kapitány
Teljes név: Samantha Belean
Üzenetek: 16
Kitüntetések: 2
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| Elindultunk a folyosón az uticélunk felé, a gépház felé, én álltam a csapat élére, mivel senki sem ellenkezett, így tovább haladtam. Körülbelül a hajó közepén lehettünk ,úgy rémlik hogy kb. ott lehetett a zsilip mikor kikötöttünk.
Csak előre fele tudtunk menni, mivel pont mögöttünk zárult le az ajtó.
Egy kicsit jobban körül is néztem a hajón, ahogy haladtunk, próbáltam bármi furcsa dolgot észre venni, vagy amiből kiderülhet mi történt a hajóval. Legalább a folyosó is elég széles volt, kényelmesen elfértünk Rose hadnagyal egymás mellett.
Már egy jó ideje úton voltunk, mikor az egyik folyosón befordultunk felfigyeltem egy földön fekvő személyre. Mivel orvos voltam gyorsan oda siettem, hátha még életben, van és tudok rajta segíteni. Mikor mellé értem látom, hogy az egy férfi, és a rangja zászlós.
Gyorsan legugoltam mellé, és kinyitotam az orvosi táskámat, hogy kivegyem belőle a tricordert, de aztán rájöttem, hogy az nem is működik.
Így kitapintottam a nyakánál az ütőeret, de az már sajnios nem vert, megnéztem azért a csuklójánál is, megvizsgálva azt bebizonyosodott, hogy már nincs életben.
"Rest in peace. (Nyugodjék békében!)"-mondtam és lecsuktam a szemét.
"Menjünk, sajnos már nem tudok rajta segiteni."-mondtam a többieknek.
Felálltam, és indultunk volna tovább, mikor hirtelen hangokra lettem figyelmes. Tőlünk jobbra nyilt egy folyosó, onnan jött a hang. Mikor egyre közelebről lethetett hallani a hangot, mostmár megláttam, hogy Haliburton parancsnok az. Nagy kő esett le a szívemről, hogy nem valami idegen, de mondjuk az idegen hajó legénység tagjának is örültem volna, hátha meg tudunk valamit. Mikor odaért a parancsnok meglepődtem, hogy már csatlakozott is hozzánk, hiszen mikor a gyengélkedőn találkoztam vele súlyos sérülése volt. Bár látszott, hogy még nem éppült fel teljesen, hiszen még fogta a bordáit.
"Parancsnok, őnnek még nem kéne a gyengélkedőn pihennie?"-kérdeztem, majd közelebb léptem hozzá, hogy megnézzem közelebről is hogy van.
Elmondta, hogy nem akart tovább tétlenkedni a hajón, és hogy Laurennel jött át, csak őket is ketté vágta egy ajtó. Láttam, hogy fáradt, még nem nyerte vissza az erejét, meg nem gond ha egy kicsit megállunk pihenni, így adtam mindenkinek egy kis pihenő időt.
"Jó van emberek, most tartsunk egy 5 perc pihenőt."-mondtam. "Van valakinél esetleg egy kis víz?"-tettem fel a kérdést, mert vizet elfelejtettem magammal hozni, és már szomjas voltam. Majd leültem a fal mellé.
"Live life how you want & not how the others want you to!"
"In life there aren't failures, just lessons that need to be learned!"
Az üzenetet módosította: Samantha - Péntek, 03-05-2013, 6:08:44 PM |
| |
| |
| Hyrum | Dátum: Szombat, 04-05-2013, 10:03:52 AM | Üzenet # 3 |
 Lodestar - Biztonsági tiszt
Csoport: Kilépett
Teljes név: Duncan Idaho
Üzenetek: 46
Kitüntetések: 0
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| A bolyongás csak nem akar megszűnni, egyenlőre ismeretlen vendéglátóink kényük, kedvük szerint terelgetnek a hajó folyosóin csöndes haragomat egyre növelve, tehetetlennek érzem magam, na ha valamit gyűlölök akkor az ez a érzés.
A magányomat a szemtelenül fiatal Lauren Cross parancsnokhelyettes felbukkanása vet véget, aki módfelett közvetlen mit megtehet hiszen rangban kora ellenére jóval felettem áll, viszont az az előnye megvan a helyzetnek, hogy egy műszakis került mellém.
- Üdvözlöm Cross parancsnok-helyettes örülök, hogy látom úgy érzem szükségünk lesz a műszaki tudására, bár a mentéshez szükséges ládát hátrahagytam amikor a hajó elvágott a többiektől mert se nem orvos se nem műszakis nem vagyok így csak az önnél lévő felszerelésre hagyatkozhat ezen kívül – mutatom fel az univerzális kulcsot (karmantyút) , miközben az U.V.O.-ot maximális érzékenységre állítom, hátha felfedezek végre valami energiamintázatot a falak mögött, miközben szemlélődök folytatom a gondolataimat – Valahogyan el kéne érnünk, hogy ne a hajó jelenlegi gazdái szabják meg a haladási irányunkat kényük, kedvük szerint és akkor talán eljuthatnánk a számunkra fontos helyek egyikére, központi irányító, energia központ, ne adj isten a számítógépközpont.
UltraVision Optic: „A lány furcsán nézett a thermográfot viselő Idaho hadnagyra... Mivel ismerni nem ismerték egymást, bemutatkoztak... Lauren hozta a szokásos, tegeződős és alig beszélős formáját, bár látszott rajta, hogy közben teljesen végig mérte a furcsa fejdísszel megáldott tisztet.”
Akkor ezt a kinézetet választom mert ugye már az űrkorszakban vagyunk XD :
1.: http://i.imgur.com/LaMJ0.jpg
2.: http://i.imgur.com/BdTI2.jpg
Virtuális Könyvtár (MSN ID-vel elérhető SkyDrive)
|
| |
| |
| Lauren | Dátum: Szombat, 04-05-2013, 2:20:12 PM | Üzenet # 4 |
|
Lodestar - Első tiszt
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 426
Kitüntetések: 3
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| Mint a régi "szép" időkben... Seamus már megint a saját feje után megy, s nem hallgat senkire... Főleg nem rám... A gyengélkedőn kéne feküdnie, de neki már pedig muszáj átmennie az idegen hajóra... Csodás.. Megint nekem kell rá vigyáznom, hogy a fene vinné el...
Akárhogy tartottam vissza, csak nem tudtam megakadályozni, hogy elinduljon, így inkább vele mentem... Nehogy történjen valami, oszt még az én fejemet veszik le érte...
Kompba beszállva, nem telt sok időbe, hogy elérjük a hajót.. Csodaszép egy gépezet volt... "Bounty Hunter".. ha az ereje tükrözi a nevét, akkor nem szívesen kerülnék szembe vele. Már csak azért sem, mert valamivel nagyobb mint a Lodestar. Nem sokkal, de formája miatt, igen csak nagynak tűnt. A regisztrációs szám megléte alapján, szinte bizonyos volt, hogy emberek építették. Az Ő mániájuk, hogy mindenre regszámot írnak, ámbár nem volt szokványos... NCC helyett SAU. Kíváncsi lennék, mit takarhat ez.
Én vezettem a kompot, s az első zsiliphez mentem amit megláttam a hajó mellett eljőve. Nem volt épp olyan formája, amibe látszólag könnyen bepasszírozom a zsilipkaput, de hátha. Legfeljebb átlebegünk; már ha ki is tudjuk nyitni...
Amint közelebb értem a komppal, az idegen hajó valami úton-módon megragadta a kicsiny szállító eszközünket és maga felé húzott. A rendszerek megbolondultak. Pont olyan volt, mintha kutatna valami után, majd abba maradt és a zsilip kinyílt. Mikor az ajtó hangját meghallottam, azonnal vettem egy mély levegőt, mert az eddigiek alapján a teljes atmoszférának ki kellett volna illannia a légtérből, ám ez nem következett be. Elég kíváncsi lény vagyok, így annak ellenére, hogy nem akartam idejönni, mégis én mentem előre.
Az egész dokkoló bizbaszból kimászva, teljes sötétség fogadott. Fajtám szerencsére jól lát a sötétben, de jobb szerettem ha van egy lámpa nálam, így azt bekapcsoltam. Az egész folyosó szürke volt, rajta hosszan végigfutó panelsor... Hirtelen a fények felgyulladtak és az panel sor egy pontján megjelent egy riadó felirat. Seamus-ra néztem, akitől hirtelen egy fal választott el.
Ütni, vágni kezdtem az ajtót, de az meg se moccant. Keresni kezdtem egy panelt rajta illetve mellette, de nem volt, csak az ami a falon végig futott.
-Bassza meg... -mondtam hangosan, majd a panelre néztem és odalépvén nyomogatni kezdtem. Furcsa mód, reagált és pár pillanat múlva már a hajó adataiban keresgéltem. Gépész létem miatt, a véremben van az ilyen rendszerek kijátszása így nem volt nehéz szinte minden elérhető adatot megszerezni, ám sok mindenhez nem fértem hozzá, beleértve az ajtók kinyitását sem értem el.
Seamus azt ajánlotta, hogy váljunk szét. Mivel tudtam, hogy makacs, így nem ellenkeztem mert úgy sem értem volna el vele semmit. Én az egyik, Ő a másik irányba indult...
Sokat bolyongtam a folyosókon, s néha megnéztem a térképet amit a mellettem lévő panel sorról tudtam leolvasni. Volt valami idegesítő ebben a megoldásban... A kijelző követett... Amerre mentem, az írás mindig mellettem volt. Hasznos volt ugyan, mert a térképet mindig láttam, de baromira az agyamra ment.
Vagy 20 perce bolyongtam már, mikor egy alakot vettem észre, valami iszonyat furcsa kukkerben... Egyenruhája alapján Lodestar-os volt, bár az is igaz, hogy nem láttam még ezen a hajón hordott egyenruhából egyet sem. Látszólag engem ismert, ám én nekem halvány lila fingom nem volt ki lehet Ő... Gondolkoztam egy kicsit, majd eszembe jutott, hogy láttam a fickót reggel mikor a gépház felé mentem, s a Jelentésekben is megemlítette az egyik, hogy egy Duncan Idaho hadnagy nevezetű egyén csatlakozott a legénységhez... Más nem lehet.
-Ja... Én is örülök.... -mondtam, majd hallgattam a magyarázatot arról, hogy valahol otthagyta a felszerelést... De jó, hogy nálam egy trikoordert leszámítva semmi nem volt... Amint átjöttem észrevettem, hogy az nem működik, így kicsit tököltem vele, mire életet leheltem belé... Csak a kajám alufóliáját kellett köré tekernem és már ment is... Úgy nézhettem ki vele, mint egy E.T....
Amint a kisregény abba maradt, a fickó elkezdte a falat nézegetni az üveges fejdísszel...
-Ha energia nyomokat keresel, feleslegesen meríted az elemeket... EMP mezőben vagyunk... És a falakat is úgy csinálták, hogy szigeteljenek.. Max akkor találsz rajta bárminemű elektron tevékenységet, ha egy kovakővel szikrát csiholok rajta... -mondtam neki karba tett kezekkel, furcsán nézelődve, bal lábam nehezedve...
Valami rohadt meleg volt az én szervezetemnek, így egyenruha felsőmet levettem, és magamra kötöttem, majd el akartam indulni...
-Hogy függetlenek legyünk, előbb a computer maghoz kéne mennünk, leállítani ezt a nyavalyás computer-t... A leírások szerint, ha a főcomputer-t leállítjuk, a létfontosságú rendszerek nem állnak le, csak a biztonsági és egyéb logikai rendszerek... -magyaráztam, majd elindultam előre...
"Ne packázz velem... Én vagyok a mesélő"
"When the vi'lence causes silence, we must be mistaken."
Evil Wolf
Make no mistake between my personality and my attitude. My personality is who I am, my attitude depends on who You are.
|
| |
| |
| John | Dátum: Szombat, 04-05-2013, 8:15:23 PM | Üzenet # 5 |
 Lodestar - Kapitány
Csoport: Adminisztrátorok
Teljes név: John Porter
Üzenetek: 219
Kitüntetések: 4
Hírnév: 1
Állapot: Offline
| A folyosón haladva nem tudtuk merre tartunk igazából. Habár eredeti célunk a híd volt csak sejtésünk volt arról hol vagyunk és nagyjából merre tartunk. Jobb ötletem nem lévén a folyosón végig futó panelhez léptem ami a Galaxy osztályú hajókéhoz volt hasonlatos. De amint aktiválódott már kevésbé volt ismerős a dolog. Az operációs rendszere valami iszonyat volt, minimális információk tömkelege a puszta fekete háttéren.
- Nem tudom ki tervezte a hajó rendszereit de lesz hozzá egy pár keresetlen szavam... -mondtam bosszúsan
Kész agyrém volt de végül is sikerült megtalálnom a hajó térképeit amik kék vonalakból álló műszaki rajzokhoz hasonlatos ábrák voltak. Kelett vagy fél perc mire rájöttem hogy egyáltalán mi micsoda rajta.
- Rendben kezdem kapizsgálni a dolgot. A többi folyosó le van zárva csak ezen tudunk haladni... Szóval nincs más választásunk mint előrre. -mondtam majd tovább indultam.
Tabletes próba hsz azért ilyen xD
|
| |
| |
| Andora | Dátum: Szombat, 04-05-2013, 8:42:46 PM | Üzenet # 6 |
 Lodestar - Főorvos
Csoport: Hadnagy
Teljes név: Dr. Elisabeth Howard
Üzenetek: 307
Kitüntetések: 6
Hírnév: 1
Állapot: Offline
| Miután eldöntöttük a híd felé megyünk Riddick hadnagy mellé léptem, a kapitányt pedig előreengedtem, mégis
ő a rangidős tiszt. Majd elindultunk az uticélunk felé, vagyis indultunk volna, mert nem is tudtuk hol is
vagyunk a hajón, így előbb azt kellett kideríteni. Így a kapitány odalépett a panelhez, hátha talál valami
útmutatót. Mert általában a hajókon így könnyen információhoz juthat az ember a hajó archívumából, mondjuk
ez nem egy szokványos hajó, de hátha.
Mikor sikerült belépni a kapitánynak a rendszerbe akkor se volt könnyű helyzetben, mert a hajó operációs
rendszere eltért a LCARS-tól. Rögtön kiírt egy csomó zagyvaságot. Közelebb kellett lépnem, hogy valamit ki
is tudjak belőle venni. Nagyrészt szöveg jelent meg, illetve térkép szerűség, vagyis úgy tűnt, ami kék vonalak
formájában próbálta megrajzolni a hajó kinézetét. És a térképen piros vonallal voltak jelezve azok az elválasztó
ajtók, amik le vannak záródva.
Meg is jegyezte a kapitány, hogy szívesen elbeszélgetne a hajó rendszerének a tervezőjével, neki se tetszett a
hajó rendszere. De legalább mégis megtaláltuk, hogy hol is vagyunk és merre kéne menni. Kiderült, hogy a zsilip
ahova kikötöttünk a hajó közepén volt, így nem lesz egy rövid séta, mert a híd a hajó elejében található. És az
odavezető út is kanyargós lesz a lezárt ajtók miatt. Annyi segítségünk legalább volt, hogy a panelon megjelent,
hogy merre is kéne továbbmennünk. El is indultunk az útvonalon, a hajó jelzéseit követve.
"Kindness is more important than wisdom, and the recognition of this is the beginning of wisdom."
"We are all travelers in the wilderness of this world, and the best we can find in our travels is an honest friend."
"The average dog is a nicer person than the average person."
"Friend is someone who understands your past, believes in your future, and accepts you just the way you are."
|
| |
| |
| Riddick | Dátum: Vasárnap, 05-05-2013, 7:15:42 PM | Üzenet # 7 |
 Lodestar - Tudományos Főtiszt
Csoport: Hadnagy
Teljes név: petya deki
Üzenetek: 38
Kitüntetések: 4
Hírnév: 1
Állapot: Offline
| Elindultunk volna a folyóson amit "kaptunk" de nem tudtunk döntésre jutni merre is kéne menni. Kis idő múltán megjelentek valami össze vissza vonalak amiből a kapitány valahogy ki következtette merre is kéne menni.
Kapitányt előre engedtem és a doki mellém jött és elindultunk hosszú utunkra a híd felé mid sem tudva arról mire várhatunk még
Legközelebb többet !!!!!!!!!!!!!!!!!!!
|
| |
| |
| Hyrum | Dátum: Szombat, 11-05-2013, 6:10:31 PM | Üzenet # 8 |
|
Lodestar - Biztonsági tiszt
Csoport: Kilépett
Teljes név: Duncan Idaho
Üzenetek: 46
Kitüntetések: 0
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| Lauren Cross parancsnokhelyettes korából adódó lendülettel kezd bele a technikai magyarázatba, ami személy szerint nem nagyon hat meg, bár nem vagyok mérnők azért okfejtése itt ott az EMP mező és a falak szigetelése kapcsán számomra sántít, hiszen ha úgy lenne ahogy mondja akkor a hajó saját karbantartó személyzete is igen nehezen tudna dolgozni a saját diagnosztikai eszközeikkel, hiszen a falak szigetelése őket is gátolná. Az EMP mező meg azért csalóka mert szerintem most is szemmel vagyunk tartva viszont, ha EMP-ben állnánk akkor megfigyelőink sem tudnának szemmel tartani minket, hisz az EMP szinte mindent kiüt, ám hangosan nem kívánok egyenlőre vitába bonyolódni egy műszakissal műszakis kérdésekben legfőképp, hogy parancsnok helyettes inkább csak kicsit hümmögök talányosan….
- Ühümm….. Ahhoz, hogy eljussunk a „központi” maghoz el kéne érnünk, hogy nem „kedves” bajbajutott vendéglátóink határozzák meg haladási irányunkat. Mert ha rajtuk múlik biztos, hogy nem jutunk el számunkra fontos helyekig. Kezdetnek talán meg kéne fejtenünk az ajtók vezérlésének titkát, ehhez jól jönne, ha egy szervízpanelnél rá tudnánk kapcsolódni a hajó információs csatornáira. Már csak találnunk kéne egy megfelelő csatlakozási pontot szerintem.
Nem nagyon várja be a válaszom, határozottan indul előre sebaj így mögötte több időm lesz reagálni egy esetleges támadásra, vagy találkozásra a második vonalból. Nem érzek ingerenciát arra, hogy Laurent felvilágosítsam a biztonsági protokollról, nekem kéne elől mennem, inkább egy homlokráncolás közepette félresöpröm a U.V.O. látóterembe vetítette felesleges ikonokat és fürkész üzemmódba kapcsolok amivel az esetlegesen felénk közeledők meglévő vagy álcázni próbált hőnyomait felfedezhetem, közben Lauren által kisugárzott hőképet eltárolom a szemüveg memóriájában.
/OFF a jövőben 2013.05.28., 29.-ig nem tudom hogyan leszek BTK (a BTK most változik és mind a két joganyaggal tisztában kell lennem) és BE szigorlatra készülök munka mellett OFF/
Az odáig oké, na de nem te jössz a sorrendben...
Idézet (Lauren) A sorrend csak az egyes csapatokon belül érvényes... Azon kívül, bármikor írhattok.
Akkor ezt miért is írtad annak idején ???? Szerintem Hyrum - Lauren - Hyrum - Lauren - stb... Igazán örülnék ha következetesek lennétek és nem pillanatonként változnának a "szabályok"
Emlékeim szerint (és írásos feljegyzésekre alapozva) a sorrend ennyi volt: "Hyrum -> Lauren"
Ha többször jönnek egymás után, azt feltüntetem. A "A sorrend csak az egyes csapatokon belül érvényes... Azon kívül, bármikor írhattok." csak a sorrendbe írt n számú emberre érvényes. A szabályok nem lettek megváltoztatva.
Köszönöm a figyelmet....
Virtuális Könyvtár (MSN ID-vel elérhető SkyDrive)
Az üzenetet módosította: Hyrum - Szombat, 11-05-2013, 7:57:22 PM |
| |
| |
| Lauren | Dátum: Hétfő, 13-05-2013, 10:29:28 PM | Üzenet # 9 |
|
Lodestar - Első tiszt
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 426
Kitüntetések: 3
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| (Hyrum akkor most kihúzva, Lauren John-khoz csatlakozik.)
Lauren->Andora->John->Riddick->Lauren
John elindult s Őt követte a Elisabeth és Riddick. Mivel a hajó csöndes volt -szokatlanul csöndes- Elisabeth fírtatni kezdte, vajon mi is történhetett a hajóval. John erre nem nagyon tudott mit mondani, s inkább bele se akart gondolni, mi az ami így elintézhet egy ekkora hajót.
Riddick, fejlettebb hallása révén meghallotta, hogy valaki közeledik a kereszteződésben, így késeit elővette, majd előrement és a kereszteződésben bevárta a közeledő egyént. Amint az odaért, Riddick előugrott és jobb híján a meglepett tiszt nyakához tartotta azt, aki nem volt más, mint Lauren Cross parancsnok-helyettes, az egyik gépész. Róla senki sem tudott sokat, hisz nem túl beszédes, talán még kevésbé mint féltestvére, Seamus Haliburton parancsnok, ám azt mindenki tudta, hogy féltestvéréhez hasonlóan, Ő is Scitera, ráadásul igen csak lobbanékony természet. Ennek eleget téve, rögtön kicsavarta Riddick kezéből a kést, majd a férfi lába mellé vágta, és odébb lökte a fúrián férfit.
Rose->Seamus->Samatha->
Seamus a mellkasát fájlalva magyarázta el a többieknek, hogy került oda, s hogy Lauren Cross is vele volt, de a hajó elválasztotta őket egymástól.
(az előző kör átrakása és kiegészítése, azért rövid ez a rész)
EZ A HSZ-EM
Duncan Idaho hadnaggyal se sokáig mentünk együtt, mivel egy ajtó megint lezáródott, pont kettőnk között, így elvágva tőle. Kezdtem megszokni, hogy egyedül kell mennem, így pár szó után mentem tovább...
Kissé fájt a lábam már a sok gyaloglástól, de nem akartam megállni pihenni. Ugyan már nem volt rajtam az egyenruha felsőm, de még mindig rohadt meleg volt számomra... Alig vártam, hogy a hideg zuhany alá beállhassak, amint ennek vége.
Gyaloglásom hosszú ideig elnyúlt. Nem tudom már mióta mehettem, mikor egy kereszteződésből kilépve egy alak a nyakamhoz szorított egy kést... Éreztem ahogy megvágja a a bőröm a hideg penge. Rögtön megindult bennem valami, s megfogtam a fickó karját, majd kitekertem azt, s elszedtem tőle a kését, amit a földbe vágtam pár centire a lábától, s odébb löktem a fickót. Akkor vettem csak észre, hogy aki majdnem elvágta a torkom, a Lodestar tudományos főtisztje, Richard Riddick hadnagy. Vele volt nem más, mint John Porter a hajó kapitánya és a doki, Elisabeth Howard. A csipet-csapat... De édes....
Ahogy végignéztem a tiszt társaimon, éreztem, hogy valami meleg folyik végig a nyakamon. Odanyúltam, s éreztem hogy nedves. Gyorsan megnéztem az ujjaim, amik véresek voltak... Riddick hadnagy sikeresen megvágott. Rátettem a tenyerem s odaszóltam neki.
-Máskor vigyázzon jobban, vagy öljön meg, mert legközelebb a kés nem a padlóban fog landolni... -figyelmeztettem az ösztönöktől túlfűtött tisztet.
-Doki! Van magánál valami kötszer? -kérdeztem majd a kapitányra néztem.
-Uram! Ez az egész hajó át akar baszni minket... -mondtam neki, az előzőektől eléggé ingerlékenyen.
-Nem rég találkoztam Idaho hadnaggyal, majd ez a dög elszeparálta... Elvágta tőlem mint a szülészorvos a köldökzsinórt... Nem ártana, ha mihamarabb leállítanánk, mert úgy sejtem, nem arra készül, hogy mályvacukrot sütögessen velünk... -mondtam, majd a dokitól kapott kötszerrel letapasztottam az apró, de annál erősebben vérző vágást a nyakamon...
"Ne packázz velem... Én vagyok a mesélő"
"When the vi'lence causes silence, we must be mistaken."
Evil Wolf
Make no mistake between my personality and my attitude. My personality is who I am, my attitude depends on who You are.
|
| |
| |
| Andora | Dátum: Kedd, 14-05-2013, 4:54:49 PM | Üzenet # 10 |
|
Lodestar - Főorvos
Csoport: Hadnagy
Teljes név: Dr. Elisabeth Howard
Üzenetek: 307
Kitüntetések: 6
Hírnév: 1
Állapot: Offline
| Kapitánnyal lassan de biztosan baktattunk a híd felé. Egy idő után már kezdtem unni, mert hosszú az út a hídig. Most bántam, hogy nincs nálam mp3, most jól jött volna egy kis zene. És még nagy is volt a csönd, ami nem volt jó előjel. Csak remélhettem, hogy nem halt meg az egész hajó legénysége, vagy nem hagyták el mentőkabinokkal.
"Uraim, nekem egyre jobban úgytünik, hogy ez vagy egy kísértet hajó, vagy kevés a túlélő, de hogy még halott emberrel sem találkoztunk. Meglehet, hogy valamiért elhagyták a hajót."-osztottam meg a gondolataimat a többiekkel.
Láttam, hogy a kapitány elgondolkodik, de nem sokat reagált rá. Inkább folytattuk tovább az utunkat.
Mehettünk már egy jó ideje, mikor Riddick hadnagy felhívta a figyelmünket, hogy hangokat hall. Most, ahogy mondta, már én is hallottam mire gondol. Lépések hangját hallottam. Előre engedtem a hadnagyot, mert tudtam hogy ő jobban tud bánni az önvédelmi eszközökkel mint én, bár ezt mindig próbálom fejleszteni a holofedélzeten. Ahogy kivettem tőlünk nem messze lévő elágazás jobb oldaláról jött a hang.
A hadnagy előresietett, útközben előkapta a kését, és a sarkon megállt, hogy bevárja a személyt. Mikor közel ért hozzá akire várt előreugrott, és nekiszegezte a kését.
Ekkor láttam csak meg, hogy kit is támadott meg, Lauren Cross volt az, az egyik gépész. Épp mondani akartam volna a hadnagynak:
'Hé, ez a mi emberünk.', de nem volt rá szükség, mert addigra Cross parancsnok helyettes kicsavarta a hadnagy kezéből a fegyvert és az, a hadnagy lábától nem messze állt bele a padlóba, és majdnem elesett, mert a parancsnok helyettes szinte fellökte ellenfelét.
Végignézett rajtunk, majd odanyúlt a nyakához, és láttam, hogy véres lesz a keze. Na király, még jó hogy nem vágta el a nyakát már rögtön gondoltam. Meg is kérdezte tőlem, hogy nincs-e nálam valami kötszer. Mondjuk erre nem volt szükség, mert amint láttam mi történt rögtön nyúltam a táskámhoz, hogy kivegyek belőle valami kötszert, mert ahogy láttam nem volt olyan mély a seb, ideiglenesen megteszi egy kötés is.
"Tessék, itt a kötszer."-nyújtottam át neki, majd elmesélte, hogy mi történt vele.
"Mi meg a hídra megyünk, tartson velünk, ha nem szeretne egyedül maradni."-mondtam neki miközben bekötözte a sérülését.
"Kindness is more important than wisdom, and the recognition of this is the beginning of wisdom."
"We are all travelers in the wilderness of this world, and the best we can find in our travels is an honest friend."
"The average dog is a nicer person than the average person."
"Friend is someone who understands your past, believes in your future, and accepts you just the way you are."
Az üzenetet módosította: Andora - Kedd, 14-05-2013, 9:32:18 PM |
| |
| |
| John | Dátum: Szerda, 15-05-2013, 3:48:41 PM | Üzenet # 11 |
|
Lodestar - Kapitány
Csoport: Adminisztrátorok
Teljes név: John Porter
Üzenetek: 219
Kitüntetések: 4
Hírnév: 1
Állapot: Offline
| A folyosó teljesen kihalt volt, nem volt senki és semmi közel s távol a hajó "paklijából" számunkra leosztott folyosón.
A doki vagy mert nyugtalan volt vagy pedig mert unta a csöndet elkezdte felhozni hogy vajon mi amortizálhatta le így ezt a hajót.
Szavait végighallgatva nem mondtam semmit, nem akartam találgatásokba bonyolódni. Semmit nem tudunk, akármi történhetett itt. Végig haladtam ezen a gondolat meneten egyetlen szó nélkül.
Hirtelen egy közeledő alak lépéseinek hangjára lettem figyelmes, de Riddick egy picit előbb hallotta meg és azonnal kést rántott amit a torkához szorított az illetőnek. Aki nem adva magát könnyen kicsavarta a meglepett Riddick hadnagy kezéből a kést és a lába mellé állította a padlóba.
Ekkor kiderült hogy az illető Lauren Cross parancsnokhelyettes, aki halvány hupilila sejtésem sem volt hogyan került ide. De mindegy is volt.
- Hadnagy, mit mondtam pár perccel ezelőtt?! Először kérdezni és csak azután kaszabolni... -mondtam Riddick hadnagynak aki látszott hogy szokás szerint a túlélésre játszik. "Ölsz vagy meghalsz" Csakhogy nem mindig így működnek a dolgok.
A parancsnokhelyettes nyakát egy kisebb vágás kezdte vérvörösre festeni, ezért Dr. Howardtól kért kötszert a sebre.
Közben eléggé ingerülten szólt hozzám nem éppen tiszthez illő szavakat használva. Nem lepődtem meg a dolgon hiszen habár csak az életrajzából de tudtam hogy ingerlékeny. Továbbá én egy párszor voltam komolyabb háborús helyzetben ahol nem figyeltünk arra hogy mit mondunk, Cross parancsnokhelyettes mondata ahhoz képest úri társaságba illő.
- Van egy olyan érzésem, hogy nem csak át akar... már át is baszott minket ez a roncs. -válaszoltam Laurennek aki elmesélte hogy találkozott Idaho hadnaggyal és hogyan választotta őket külön.
- Legjobb lesz ha senki nem marad le, próbáljunk szoros alakzatban haladni a folyosón így nem tud külön választani minket. Max ha valakit begyűr az ajtó alá.. -mondtam a csapatnak végére téve ezt a nem túl bizalomgerjesztő mondatot
|
| |
| |
| Riddick | Dátum: Csütörtök, 16-05-2013, 10:34:51 AM | Üzenet # 12 |
|
Lodestar - Tudományos Főtiszt
Csoport: Hadnagy
Teljes név: petya deki
Üzenetek: 38
Kitüntetések: 4
Hírnév: 1
Állapot: Offline
| Unalmas ez a séta és úgy látom hosszúra is nyúlik. Gondoltam magamban.
Ahogy mentünk Elisabeth elkezdett tanakodni rajta mi is történhetett a hajóval hogy mért nem látunk senkit itt még halottat sem. Kapitány arcáról nem tudtam le olvasni semmit mivel kicsit előttünk ment.
Pár perc elteltével lépteket hallottam.
-Valaki közeledik úgy hallom. Ezzel elővettem a késeim és előre siettem a hang irányába.
Megálltam a "kereszteződésben" és mikor a lépkedő valaki oda ért reflexszerűen át kulcsoltam a nyakát és a késsel kicsit meg vágtam az artériát. Megszokottnál ellenállóbb bőrszerkezete miatt csak kicsit sértettem fel a bőrét máskor ekkora erővel levágtam a "támadó" fejét. No de ekkor jött az ellen akció abban a pillanatban mikor a kést a nyakához szorítottam rög elkapta a kezem és kicsavarta majd a kést a padlóba állítva hátrébb lökött.
Pár pillanat ki eshetett mert mikor fel keltem arra lettem figyelmes hogy vérző nyakkal aszt mondja nekem hogy legközelebb öljem meg vagy nem a padlóba áll a kés.
Épp fel akartam állni és teljesíteni a kívánságát mikor kapitány óvá intett hogy tényleg jobb volna eszt abba hagyni hogy előbb támadok majd kérdezek. Felkeltem rá néztem a nálam kicsit alacsonyabb lányra akit az előbb megtámadtam kicsit meglepődtem mikor megláttam a derekára kötött Lodestar-os Parancsnok helyettesi rang jelzéssel el látott egyen uniformist. Majd mikor kötszert kért Elisabet-től akkor esett le hogy valami rokona lehet Seamus-nak de akkor is hogy lett parancsnok helyettes no de mind egy majd megkérdem máskor. A Kapitány és a Parancsnok helyettes unszolására alakzatba rendeződve hogy senki se végezze külön vágányon a dolgot mint Idaho parancsnok elindultunk az utunkon.
Azé az enyhén túlzásos dolgokat, hagyjuk ki jó? Ha izomból megnyomod, akkor se tudod egy késsel levágni egy ember fejét... Tessen kicsit gondolkozni is. Csontot egy késsel nem tudod átvágni lendület nélkül...
|
| |
| |
| Lauren | Dátum: Szombat, 18-05-2013, 12:27:01 PM | Üzenet # 13 |
|
Lodestar - Első tiszt
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 426
Kitüntetések: 3
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| Látszott a fúriánon, hogy már teljesítené a figyelmeztetésben felvázolt cselekvést. Már vártam, hogy támadni kezdjen, ám a kapitány leállította. Szerencsére... Fáradt voltam már, s nem sok kedvem lett volna vérvörös szőnyeget varázsolni a folyosó egy rövid szakaszán, a fúrián vérével... Nem tagadom, sose kedveltem őket, hisz ismertető jelük, hogy nem fogják vissza magukat és felsőbbrendűnek képzelik magukat, noha legtöbbjük képtelen életképes, vagy legalábbis előre megfontolt döntést hozni...
Noha nem volt nagy, fájt eléggé a seb amit a fúrián csinált.
Felvettem a kést amit a földbe vágtam, majd visszaadtam neki, egy elég szúrós nézéssel és pár kedves szóval karöltve. -Ahogy mondtam, legközelebb ügyesebb legyen fúrián...
-Gondolom, akkor nem sok kedvük van itt maradni ezen a kihalt szellemfolyosón? -tettem fel a költői kérdést, majd hagytam, hogy a kapitány előre menjen. Mivel nem tudtam merre is indultak, így a csoport közepén maradtam, de szemmel tartottam a fúriánt, még mielőtt valaki tényleg kinyír... De akkor ma vörös szőnyegen fogok lépkedni...
-Tudnak valamit a csapat többi tagjáról? -vetettem fel a kérdést....
"Ne packázz velem... Én vagyok a mesélő"
"When the vi'lence causes silence, we must be mistaken."
Evil Wolf
Make no mistake between my personality and my attitude. My personality is who I am, my attitude depends on who You are.
|
| |
| |
| RoseKirk | Dátum: Kedd, 21-05-2013, 9:11:05 PM | Üzenet # 14 |
 Lodestar - Kormányos
Csoport: Hadnagy
Teljes név: Rose Kirk
Üzenetek: 54
Kitüntetések: 0
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| Ahogy előre indultunk szinte azonnal egy elég nyomasztó érzés lett rajtam úrrá.
Nem tudtam hová tenni, de igyekezetem nem tudomást venni róla, hisz sötét volt és mások is voltak a közelemben. Még csak az hiányzott volna ha elvesztettem volna magamat is ezen a romos hajó-részen. Ekkor Samantha megállt előttem.
- Mi az, mit talált? - Kérdeztem tőle a kezemben a szolgálati phaseremmel, hátha valami veszélyes az. Én voltam az az ember aki ha kellett szavak nélkül megmentett volna bárkit, önfejűen előre törve.
Mikor azonban odaértem és ténylegesen láttam hogy mi vagy ki is az leeresztettem a fegyvert.
- Meg tudja őt menteni? - Kérdeztem visszafojtott idegességgel a hangomban. - Doki... Sam! - A trill nő rámnézett, és közölte hogy a tiszt meghalt.
Elnéztem és fújtattam egyet lemondóan.
- Mind egy... nem a mi hibánk... nem a mienk. - Motyogtam az orrom alatt csalódottan. Jó lett volna ha egy kis pozitívum is ér minket aznap úgy hiszem, de összeszedtem valakit, és megtöröltem a homlokomat az egyenruhám újjával.
- Szerintem tovább kellene mennünk. - Kezdtem bele. - Van egy jó ötletem a.. - Ekkor hangokat hallottunk.
Gyorsan megint a hang irányába tartottam fegyverem, de a parancsnokot véltem felfedezni aki előttem állt... homlokráncolva néztem a férfira akinek az igazak álmát kellett volna aludnia, majd az övembe tette a phaseremet és karba tett kezekkel kezdtem neki mondatomnak:
- Maga mit keres itt uram?! Nincs olyan jó állapotban hogy itt bulizzon velünk, de mind egy... Doki itt egy kis víz, ahogy kérte. - Oda adtam neki a kulcsomat, majd vissza pillantottam Seamusra.
- A lényeg az hogy épp a gépházba indultunk.. maga tényleg jól van? - Kérdeztem megint.
|
| |
| |
| Seamus | Dátum: Csütörtök, 23-05-2013, 7:17:05 PM | Üzenet # 15 |
 Bounty Hunter - Első Tiszt
Csoport: Parancsnok
Teljes név: Seamus T. Haliburton
Üzenetek: 25
Kitüntetések: 0
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| Nehezen mozogva, fáradtan és fájva lépkedtem végig az idegen hajó folyosóin. Lauren nem kicsit ellenkezett az idejövetelben, de így járt... Néha neki se árt kimozdulni egy kicsit a gépházból...
Ahogy átértünk a "Bounty Hunter" nevezetű hajóra, rögtön látszódott rajta, hogy kicsit megelőzi a korát, ami nem jellemző a flotta hajókra. Lehet a jövőből jött volna? Ki tudja, de biztos nem szabvány flotta hajó.
Nem kellett sokat sétálgatnunk kettecskén, mire a hajó önállósította magát és elválasztott minket egymástól. A kicsi lány, magára lett utalva.. Na de én is, fájó bordákkal... Még jó, hogy a doki rendesen össze vart, mert valószínűleg kifolytam volna a bordáimon keresztül, úgy fájt...
Egy rövid túra után, majdnem lelőttek.. Rose Kirk-el, Rico-val és egy eddig ismeretlen Nő-vel találtam szembe magam. Az elég célra törő kérdés után, röviden felvázoltam a helyzetet, hogyan kerültünk ide a húgommal a hajóra...
-Igen.. Jól vagyok, bár kissé fájok... -válaszoltam Kirk hadnagy kérdésére, s a következőre csak egy szúrós nézést produkáltam.
-Hát akkor, indulás a gépház felé.. Hátha elfolyok addig itten... -mondtam egy halvány vigyorral, s elindultam egy irányba remélvén, hogy nem tévedek el...
|
| |
| |
