| Andora | Dátum: Szombat, 23-03-2013, 9:29:12 PM | Üzenet # 1 |
 Lodestar - Főorvos
Csoport: Hadnagy
Teljes név: Dr. Elisabeth Howard
Üzenetek: 307
Kitüntetések: 6
Hírnév: 1
Állapot: Offline
| Sugárfegyverek
Breen CRM-114: A Breen CRM-114 egy nagyméretű kézifegyver mely arra van tervezve hogy hatásos legyen mozgó célpontok ellen. Bár a fegyver igen nagyméterű meglepően könnyű és az ereje is nagy. A gyártók vagyis a Breenek garantálják hogy képes akár 15 cm vastag páncélt vagy egy max 6 giga joule kapacitású pajzsot is áttörni.
Pulzálva képes tüzelni és a gyors újratöltése igen közkedvelté tette a feketepiacon. Ezernyi ilyen fegyvert adtak el a Breenek különböző fegyverkereskedők segítségével.
Diszruptorok:
A fázis diszruptorokként is ismert fegyverek igen elterjedtek az Alfa Kvadránsban, de leginkább a
klingonok és a romulánok használják őket. Ugyanazon az alapelven működnek, mint a Föderáció fézerei, de a diszruptorok a gyors helyett lassú nadiont használnak az energiasugár létrehozásában. Ezzel a diszruptoroknak alacsonyabb az energiakonverziós hatékonysága a fézereknél. Ezt valamelyest ellensúlyozza, hogy magának a fegyvernek a mérete kisebb; az így felszabadult hely lehetővé teszi, hogy egy fézer méretű diszruptor nagyobb energiájú lehessen a fézernél. A fézert ezért valamivel bonyolultabb és általában hatékonyabb a diszruptornál.
HAJÓRA TELEPÍTETT
A fézerekhez hasonlóan a diszruptorok is képesek pulzáló vagy folytonos sugárban tüzelni. A fegyver
gy nagy hátránya, hogy még senkinek sem sikerült a rendszert olyan hatékonnyá fejleszteni, hogy a független sugárzókat össze tudják kapcsolni. Így még nem sikerült létrehozni a Csillagflotta fézersoraihoz hasonló diszruptorfegyvert. Amióta a fézersorok megjelentek a Föderáció hajóin, a klingonok és a romulánok komoly kutatásokba kezdtek, hogy leküzdjék hátrányukat, de ezidáig ez még nem sikerült. Ezért ez a két hatalom a hajóik kialakításánál inkább a minél erősebb és nagyobb diszruptorágyúkra koncentrál. A lineáris fézersor ezáltal a Csillagflotta egy jelentős előnye maradt.
KÉZI
A Klingonok, Romulánok és Kardassziaiak használnak efféle kézifegyvereket. Két fajtája létezik
csakúgy mint a Föderációs fézerekből: pisztoly és egy nagyobb karabély. A Romulán karabély sokat változott az idők során. 2368-ban még kicsi és sovány volt de 2371-re azt egy sokkal jobban megtervezett fegyver váltotta fel. A mérete ugyan nőtt de jóval erősebb lett az elődjénél.
A Kardassziai diszruptor jóval egyszerűbb kivitelű. Csak néhány állítási lehetőség található rajta és néhány darabját nem is a Karadssziaiak gyártják.
Fézerek:
FÉZEREK
A fézer a Föderáció standard sugárfegyver-rendszere. Ez a típusú fegyver körülbelül 2255-ben váltotta fel az addig használt lézerfegyvereket. A fézer rövidítés az angol PHASed Energy Rectification szavakból áll össze, ami magyarul kb. annyit tesz, hogy fázisvezérlésű energia kiegyenlítő. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy egy olyan fegyverről van szó, mely képes előzőleg átalakított energia tárolására és felhasználására, így közbeeső energia- átalakító nélkül képes az ellenfelet nagy távolságból is ártalmatlanná tenni. Ez a meghatározás ugyan már változásokon ment keresztül, de továbbra is igaz a modern fézerrendszerekre.
A fézerenergia a gyors nadion effektus miatt szabadul fel. A gyors nadionok olyan rövid életű szubatomi részecskék, melyek képesek egy fushigi-no-umi nevű kristállyal érintkezve erőteljes nukleáris energiát létrehozni.
A fézer három különböző hatást tud kiváltani a célponton. Alacsony energiára állítva - a kézi fézeren ez az 1-től 3-ig terjedő fokozat - a fézerenergia csupán minimális hőt és elektromágneses effektust hoz létre. Ez a célpont idegrendszerére hat, a legtöbb esetben fájdalmat és/vagy ájulást eredményezve. Magasabb szinten a hőeffektus is megnövekszik, a fézer pedig ettől a fokozattól kezdve már közepes és komolyabb fizikai károsodást is képes okozni a célpontnak. 7-es energiaszinten a fézer már egyenlő hő- és nukleáris energiát hoz létre. A diszrupciós effektus nagyobb területen érvényesül, azonnali halált okozva a legtöbb humanoid létformának.
A 7-esnél nagyobb fokozat már nukleáris diszrupciós energiát hoz létre. A célpont nagy része elpárolog és kilökődik a kontinuumból, egy olyan folyamat eredményeként, mely mindenképpen végzetes. Nagyobb erejű energiákat elsősorban a III-as Típusú fézerekkel lehet elérni, (9-esnél nagyobb fokozaton) mely már nagy területen okozhat károkat. Ezeket a fokozatokat csak ritkán használják, mert óriási energiát emésztenek fel. A 10-es fokozat 25-ször nagyobb energiát használ fel, mint a 7-es fokozat, a 16-os fokozat pedig több mint 350-szer többet.
A Csillagflotta a fézer több modelljét használta az évek során, de mindegyik belefért a fent felsorolt Típusok valamelyikébe. Mindegyik egy olyan általános, energia szerinti osztályozást jelöl, amelyet a fegyver képes kiadni. A fézer típusa ezen kívül NEM befolyásolja a tűzgyorsaságot, vagy egyéb más tényezőt. A legtöbb fézerfegyverbe csak egy sugárzót helyeznek el, melyet másként "fézertelepnek" hívnak. A modernebb és nagyobb fegyverrendszerekbe már több sorba kötött sugárzót használnak. Ez annyit jelent, hogy a képződő energiát az egyik sugárzó azonnal át tudja adni egy másiknak, az pedig a következőnek és így tovább. Ez elméletileg lehetővé teszi szinte végtelen méretű fézersorok létrehozását is. Ezzel pedig lehetővé válik az, hogy hosszabb ideig lehet a fézerrel tüzelni és csökken a feltöltési, valamint lehűlési idő is, mivel a hőenergia megoszlik a sugárzók között. Ehhez még hozzájárul az is, hogy a fézersornak megnövekszik a túlélési esélye is, mivel ha egy részében megsemmisülnek a sugárzók, ettől még nem esik ki az egész fézersor. Egy hosszú fézersorral az is elérhető, hogy minden egyes sugárzó energiáját egyetlen sugárba fókuszálják - az a hajó, mely több különálló fézerfeltöltővel rendelkezik, megteheti ezt. Más fegyverrendszerek azonban ezt nem teszik lehetővé.
Ez a kisebbik kézi egység, körülbelül kártyapakli méretű. 8-as fokozatig állítható, mely a humanoidok elpárologását eredményezi, mivel a kölcsönhatásban lévő anyag 50%-a kilökődik a kontinuumból.
Ez már a nagyobb kézi egység. A korai II-es típusú modellekben még az I-es típust helyezték egy pisztolymarkolatra, de a modern fegyverek már kevésbé hasonlítanak a kisebb típusra. A modern II-es Típusú fézereket 16 fokozatig lehet állítani, mellyel akár 3900 metrikus tonna kőzet megolvasztására is lehetőség van 0.28 másodperc alatt.
A III-as Típusú fézer a 2-es Típus karabély változata. Hasonlóan a II-es Típushoz, ezt is 16 fokozatig lehet állítani. A II-es Típus elsődleges fejlődése abban áll, hogy 50%-al nagyobb a tárolókapacitása, egy többszörös célbefogó rendszerrel és egy gyrostabilizátor rendszerrel rendelkezik. A standard III-as Típusú fézerkarabély jelenleg hasonlóan fejlett célzórendszerrel rendelkezik, mint a Nehéz Fézerkarabély.
A Kompressziós Fézerkarabély: Mikor 2370-ben a Domínium fenyegetés kezdett komoly formákat ölteni, a Csillagflotta egy olyan új nehézfézer fejlesztésébe kezdett, mely nagyobb tűzerőt tesz elérhetővé. A Modern Fézerkarabély Program rövidesen két új típust eredményezett, a Nehéz Fézerkarabélyt és a Kompressziós Fézerkarabélyt. Mindkettőt olyan gyorsan állították szolgálatba, amilyen gyorsan csak lehetett.
A Kompressziós karabély az egyszerűségre épül. A LiCu 521 energialeadó-kristályt arzénatomokkal és triszilinát molekulákkal szennyezték, hogy korlátozzák a fézerenergia-leadást. A szennyezőanyagok csupán a fézerenergia kis részét használják fel a lövéshez, hogy újra megteremtsék a kapcsolatot a feltöltő-, az energialeadó- és a szárium-kellerid energiakristály között, 200 pikomásodpercre korlátozva, vagy tömörítve a lövések közötti időtartamot. Ez a folyamat egy alig 6 centiméter hosszú fézersugárba tömöríti az egész kilőtt energiát, nagyban megnövelve ezzel az intenzitását és hatását a célponton.
Azonban bármennyire is az egyszerűségre törekedtek a két kifejlesztett típusnál, nagy problémák jelentkeztek a Kompressziós Karabély fejlesztése során. Különösen az jelentett nagy problémát, hogy az energia-leadásnál használt kristály az azon átfolyó hatalmas hő hatására könnyen leolvadt. A sugárzókristály átlagos élettartama az első modellnél nem volt több mint 9.6 nanomásodperc - 48 lövés - ami messze elmaradt attól, melyet elvártak tőle. A sugárzó átalakításával ezt 48 nanomásodpercre növelték, azonban ez még mindig nem volt használható. A megoldást az jelentette, hogy a karabély két oldalára egy-egy nagyteljesítményű hűtőrendszert helyeztek el. Ez megnövelte a sugárzókristályok élettartamát 600 nanomásodpercre, vagy 3.000 lövésre. A Csillagflotta ezt már elfogadhatónak tartotta, és a Kompressziós Karabélyt korlátozott számban azonnal szolgálatba állította.
A fegyver nem működött kielégítően. Bár a hűtőrendszer jól működött, a fegyvert nehézkessé tette, ezzel megnehezítve azt is, hogy a fegyvert nagy távolságból is biztonságosan lehessen használni. A sugárzókristály nagyon érzékeny volt a környezeti változásokra, és ha nem elég elővigyázatosan használták, a kristály összetörhetett, mely hődetonációhoz vezethetett a következő lövésnél. Bár a fegyvert több szárazföldi alakulatnál és a négy szolgálatban lévő Intrepid osztályú hajón is rendszerbe állították, több hődetonációval járó baleset arra kényszerítette a Csillagflottát, hogy kivonja a Kompressziós Karabélyt 2371-ben, nem sokkal szolgálatba állítása után. Jelenleg egyetlen darab sincs használatban.
A Nehéz Fézerkarabély: A Nehéz Fézerkarabély sokkal nagyobb és jobban kidolgozott, mint riválisa, a Kompressziós Fézerkarabély. Ezzel a fegyverrel lehetőség van különböző hosszúságú normál, vagy pulzáló fézerenergia kilövésére is. A tervezőgárda nem az energia-leadó kristályban található anyagokat változtatta meg, inkább egy kicsi izolineáris mesterséges intelligencia egységet épített be a karabélyba, mely feladata szerint az energia-leadást kell, hogy ellenőrizze. Ennek az egységnek a beépítésével a teszt program alatt meglepően sikeresnek bizonyult az új fegyver. A számítógépes irányítórendszer azt is lehetővé tette, hogy a sugár frekvenciáját sokkal könnyebben lehetett módosítani, mint a fézerkarbélyok korábbi típusainál, melyre egyértelműen szükség lehet egy esetleges, a Borggal való találkozásnál.
A Nehéz Fézerkarabély ezen kívül tartalmaz még egy sokkal hatékonyabb és gondosabban kidolgozott célzórendszert, egy erősebb gyrostabilizátort és egy nagyobb energiatárolót. A fézer maximális fokozata a 18-as. A célzóegységet visszamenőlegesen minden előzőleg legyártott fézerkarabély modell megkapta. A Nehéz Fézerkarabély első modelljét még duránium borítással látták el, azonban a szolgálatba állítása után kiderült, hogy ez szükségtelen, így az ez után következő modelleken ez már nem volt megtalálható.
Biztonsági okokból korábban a XII-es Típust 'X+-os Típusnak' nevezték, melyet 2363 óta a Föderáció bolygóvédelmi hálozatban és a csillagbázisok fő fegyvereként használ. Egyértelmű volt, hogy a XII-es Típust lehetetlen csillaghajóra telepíteni az óriási energiaigény és a támogatórendszer túl terjedelmes volta miatt. Azonban 2368-ban a Sovereign osztály energia-előállító rendszere elég nagy lett ahhoz, hogy a tervezett X-es Típust lecseréljék a XII-es Típusra és a technikai előrehaladás azt is lehetővé tette, hogy ezt a felszerelést elfogadható méretűre csökkentsék. A Sovereign osztály fő fézerfegyverzete azt is magával hozta, hogy az új, jelenleg is fejlesztés alatt álló Prometheus osztály fegyverzetéhez is hozzá fog tartozni a jövőben. Ez jelenleg is a Föderáción belül használt legerősebb fézerfegyverzet.
Régóta ismeretes, hogy a tüzelési folyamat legveszélyesebb része az, amikor a fézerenergia egy energiapajzzsal találkozik. Több faj más megoldást keresett arra, hogy a pajzsok elleni hatékonyságot növelje. Ezért kifejlesztették az ún. pulzáló ágyút, mely egy folyamatos sugár helyett, több kisebb 'csomag' energiát lő ki a célpontra. A korai Föderációs hajók - például a Constitution osztályúak - is fel voltak szerelve hasonló pulzáló ágyúval, de a fegyvernek nagy hátrányai voltak. A szerkezettel nem lehetett pontosan célozni, mely a sugár gyenge felügyelhetőségének is okozója volt. A Föderációs csillaghajó tervezés etikája szerint mindig kritikus szempont volt, hogy minden fegyvert, minden pillanatban ellenőrizni lehessen, annak az elvárásnak megfelelően, hogy a csillaghajók ütközetben nem használhatnak halálos fegyverzetet. Ráadásul sok tudományos kísérletnél használtak fegyverrendszereket, hogy azok energiáival vizsgálják meg egy-egy jelenség reakcióját. Mindezek után a Csillagflotta kivonta a pulzáló ágyúkat a szolgálatból. A Constitution osztály 2230-as években végrehajtott felújítási munkálatai során így eltávolították ezeket a fegyvereket, felváltva ezeket egy ún. 'gyorstüzelési móddal', mely kompromisszumos megoldás volt a pulzáló ágyú és a folyamatos fézerenergia között. A további tervezések arra irányultak, hogy eltávolodjanak a pulzáló energia koncepciótól, bár minden fézerrel lehetséges relatív rövid sugár kilövése is, így ez maradt a Föderáció harci taktikája.
A U.S.S. Defiant fejlesztése során a Csillagflotta végül elővette a pulzáló fézerágyú tervét. A Defiant hadihajó, egyszerűen és simán, fejlesztőit nem igazán a kutatási feladatok érdekelték. Fegyverzetének halálos voltát talán a 'ne ejts foglyokat' kifejezéssel lehet legjobban jellemezni. A Defiant fő fegyverzete négy darab nehéz pulzáló ágyú, mely erősen sűrített fézerlövedékeket lő ki, ezek teljes energiája a pajzsot rombolja. Az a nagy mennyiségű energia, melyet nagy tűzgyorsasággal kombináltak, nagyon hatékonnyá teszi a modern energiapajzs-rendszerek ellen, és legjobban azzal a kifejezéssel illethetünk, hogy pusztító erejű.
Első aktív küldetése alkalmával a Defiant szembekerült a Domínium néhány támadóhajójával. Ezek a hajók sikeresen túléltek több percet is egy Galaxy osztályú hajóval vívott tűzharcban, de a Defiant fézerágyúi pillanatokon belül átvágták azok pajzsait. Az időközbeni harci tapasztalatok megmutatták ennek a fegyverrendszernek a hatékonyságát, melyet jelenleg is fejlesztenek, hogy más hajókon is használhassák.
A fézer a Föderáció standard sugárfegyver-rendszere. Ez a típusú fegyver körülbelül 2255-ben váltotta
fel az addig használt lézerfegyvereket. A fézer rövidítés az angol PHASed Energy Rectification szavakból áll össze, ami magyarul kb. annyit tesz, hogy fázisvezérlésű energia kiegyenlítő. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy egy olyan fegyverről van szó, mely képes előzőleg átalakított energia tárolására és felhasználására, így közbeeső energia- átalakító nélkül képes az ellenfelet nagy távolságból is ártalmatlanná tenni. Ez a meghatározás ugyan már változásokon ment keresztül, de továbbra is igaz a modern fézerrendszerekre.
A fézerenergia a gyors nadion effektus miatt szabadul fel. A gyors nadionok olyan rövid életű szubatomi részecskék, melyek képesek egy fushigi-no-umi nevű kristállyal érintkezve erőteljes nukleáris energiát létrehozni.
A fézer három különböző hatást tud kiváltani a célponton. Alacsony energiára állítva - a kézi fézeren ez az 1-től 3-ig terjedő fokozat - a fézerenergia csupán minimális hőt és elektromágneses effektust hoz létre. Ez a célpont idegrendszerére hat, a legtöbb esetben fájdalmat és/vagy ájulást eredményezve. Magasabb szinten a hőeffektus is megnövekszik, a fézer pedig ettől a fokozattól kezdve már közepes és komolyabb fizikai károsodást is képes okozni a célpontnak. 7-es energiaszinten a fézer már egyenlő hő- és nukleáris energiát hoz létre. A diszrupciós effektus nagyobb területen érvényesül, azonnali halált okozva a legtöbb humanoid létformának.
A 7-esnél nagyobb fokozat már nukleáris diszrupciós energiát hoz létre. A célpont nagy része elpárolog és kilökődik a kontinuumból, egy olyan folyamat eredményeként, mely mindenképpen végzetes. Nagyobb erejű energiákat elsősorban a III-as Típusú fézerekkel lehet elérni, (9-esnél nagyobb fokozaton) mely már nagy területen okozhat károkat. Ezeket a fokozatokat csak ritkán használják, mert óriási energiát emésztenek fel. A 10-es fokozat 25-ször nagyobb energiát használ fel, mint a 7-es fokozat, a 16-os fokozat pedig több mint 350-szer többet.
A Csillagflotta a fézer több modelljét használta az évek során, de mindegyik belefért a fent felsorolt Típusok valamelyikébe. Mindegyik egy olyan általános, energia szerinti osztályozást jelöl, amelyet a fegyver képes kiadni. A fézer típusa ezen kívül NEM befolyásolja a tűzgyorsaságot, vagy egyéb más tényezőt. A legtöbb fézerfegyverbe csak egy sugárzót helyeznek el, melyet másként "fézertelepnek" hívnak. A modernebb és nagyobb fegyverrendszerekbe már több sorba kötött sugárzót használnak. Ez annyit jelent, hogy a képződő energiát az egyik sugárzó azonnal át tudja adni egy másiknak, az pedig a következőnek és így tovább. Ez elméletileg lehetővé teszi szinte végtelen méretű fézersorok létrehozását is. Ezzel pedig lehetővé válik az, hogy hosszabb ideig lehet a fézerrel tüzelni és csökken a feltöltési, valamint lehűlési idő is, mivel a hőenergia megoszlik a sugárzók között. Ehhez még hozzájárul az is, hogy a fézersornak megnövekszik a túlélési esélye is, mivel ha egy részében megsemmisülnek a sugárzók, ettől még nem esik ki az egész fézersor. Egy hosszú fézersorral az is elérhető, hogy minden egyes sugárzó energiáját egyetlen sugárba fókuszálják - az a hajó, mely több különálló fézerfeltöltővel rendelkezik, megteheti ezt. Más fegyverrendszerek azonban ezt nem teszik lehetővé.
I-ES TÍPUS
Ez a kisebbik kézi egység, körülbelül kártyapakli méretű. 8-as fokozatig állítható, mely a humanoidok elpárologását eredményezi, mivel a kölcsönhatásban lévő anyag 50%-a kilökődik a kontinuumból. A kisebb fegyver belehelyezhető egy nagyobb markolatba amely kényelmesebb fogást és pontosabb célzást eredményez.
II-ES TÍPUS
Ez már a nagyobb kézi egység. A korai II-es típusú modellekben még az I-es típust helyezték egy pisztolymarkolatra, de a modern fegyverek már kevésbé hasonlítanak a kisebb típusra. A modern II-es Típusú fézereket 16 fokozatig lehet állítani, mellyel akár 3900 metrikus tonna kőzet megolvasztására is lehetőség van 0.28 másodperc alatt.
III-AS TÍPUS
A III-as Típusú fézer a 2-es Típus karabély változata. Hasonlóan a II-es Típushoz, ezt is 16 fokozatig
lehet állítani. A II-es Típus elsődleges fejlődése abban áll, hogy 50%-al nagyobb a tárolókapacitása, egy többszörös célbefogó rendszerrel és egy gyorsstabilizátor rendszerrel rendelkezik. A standard III-as Típusú fézerkarabély jelenleg hasonlóan fejlett célzórendszerrel rendelkezik, mint a Nehéz Fézerkarabély.
KOMPRESSZIÓS FÉZERKARABÉLY
Mikor 2370-ben a Domínium fenyegetés kezdett komoly formákat ölteni, a Csillagflotta egy olyan új
nehézfézer fejlesztésébe kezdett, mely nagyobb tűzerőt tesz elérhetővé. A Modern Fézerkarabély Program rövidesen két új típust eredményezett, a Nehéz Fézerkarabélyt és a Kompressziós Fézerkarabélyt. Mindkettőt olyan gyorsan állították szolgálatba, amilyen gyorsan csak lehetett.
A Kompressziós karabély az egyszerűségre épül. A LiCu 521 energialeadó-kristályt arzénatomokkal és triszilinát molekulákkal szennyezték, hogy korlátozzák a fézerenergia-leadást. A szennyezőanyagok csupán a fézerenergia kis részét használják fel a lövéshez, hogy újra megteremtsék a kapcsolatot a feltöltő-, az energialeadó- és a szárium-kellerid energiakristály között, 200 pikomásodpercre korlátozva, vagy tömörítve a lövések közötti időtartamot. Ez a folyamat egy alig 6 centiméter hosszú fézersugárba tömöríti az egész kilőtt energiát, nagyban megnövelve ezzel az intenzitását és hatását a célponton.
Azonban bármennyire is az egyszerűségre törekedtek a két kifejlesztett típusnál, nagy problémák
jelentkeztek a Kompressziós Karabély fejlesztése során. Különösen az jelentett nagy problémát, hogy az energia-leadásnál használt kristály az azon átfolyó hatalmas hő hatására könnyen leolvadt. A sugárzókristály átlagos élettartama az első modellnél nem volt több mint 9.6 nanomásodperc - 48 lövés - ami messze elmaradt attól, melyet elvártak tőle. A sugárzó átalakításával ezt 48 nanomásodpercre növelték, azonban ez még mindig nem volt használható. A megoldást az jelentette, hogy a karabély két oldalára egy-egy nagyteljesítményű hűtőrendszert helyeztek el. Ez megnövelte a sugárzókristályok élettartamát 600 nanomásodpercre, vagy 3.000 lövésre. A Csillagflotta ezt már elfogadhatónak tartotta, és a Kompressziós Karabélyt korlátozott számban azonnal szolgálatba állította.
A fegyver nem működött kielégítően. Bár a hűtőrendszer jól működött, a fegyvert nehézkessé tette, ezzel megnehezítve azt is, hogy a fegyvert nagy távolságból is biztonságosan lehessen használni. A sugárzókristály nagyon érzékeny volt a környezeti változásokra, és ha nem elég elővigyázatosan használták, a kristály összetörhetett, mely hődetonációhoz vezethetett a következő lövésnél. Bár a fegyvert több szárazföldi alakulatnál és a négy szolgálatban lévő Intrepid osztályú hajón is rendszerbe állították, több hődetonációval járó baleset arra kényszerítette a Csillagflottát, hogy kivonja a Kompressziós Karabélyt 2371-ben, nem sokkal szolgálatba állítása után. Jelenleg egyetlen darab sincs használatban.
NEHÉZ FÉZERKARABÉLY
A Nehéz Fézerkarabély sokkal nagyobb és jobban kidolgozott, mint riválisa, a Kompressziós Fézerkarabély. Ezzel a fegyverrel lehetőség van különböző hosszúságú normál, vagy pulzáló fézerenergia kilövésére is. A tervezőgárda nem az energia-leadó kristályban
található anyagokat változtatta meg, inkább egy kicsi izolineáris mesterséges intelligencia egységet épített be a karabélyba, mely feladata szerint az energia-leadást kell, hogy ellenőrizze. Ennek az egységnek a beépítésével a teszt program alatt meglepően sikeresnek bizonyult az új fegyver. A számítógépes irányítórendszer azt is lehetővé tette, hogy a sugár frekvenciáját sokkal könnyebben lehetett módosítani, mint a fézerkarbélyok korábbi típusainál, melyre egyértelműen szükség lehet egy esetleges, a Borggal való találkozásnál.
A Nehéz Fézerkarabély ezen kívül tartalmaz még egy sokkal hatékonyabb és gondosabban kidolgozott célzó rendszert, egy erősebb gyorsstabilizátort és egy nagyobb energiatárolót. A fézer maximális fokozata a 18-as. A célzóegységet visszamenőlegesen minden előzőleg legyártott fézerkarabély modell megkapta. A Nehéz Fézerkarabély első modelljét még duránium borítással látták el, azonban a szolgálatba állítása után kiderült, hogy ez szükségtelen, így az ez után következő modelleken ez már nem volt megtalálható.
HAJÓRA TELEPÍTHETŐ
Biztonsági okokból korábban a XII-es Típust 'X+-os Típusnak' nevezték, melyet 2363 óta a
Föderáció bolygóvédelmi hálozatban és a csillagbázisok fő fegyvereként használ. Egyértelmű volt, hogy a XII-es Típust lehetetlen csillaghajóra telepíteni az óriási energiaigény és a támogatórendszer túl terjedelmes volta miatt. Azonban 2368-ban a Sovereign osztály energia-előállító rendszere elég nagy lett ahhoz, hogy a tervezett X-es Típust lecseréljék a XII-es Típusra és a technikai előrehaladás azt is lehetővé tette, hogy ezt a felszerelést elfogadható méretűre csökkentsék. A Sovereign osztály fő fézerfegyverzete azt is magával hozta, hogy az új, jelenleg is fejlesztés alatt álló Prometheus osztály fegyverzetéhez is hozzá fog tartozni a jövőben. Ez jelenleg is a Föderáción belül használt legerősebb fézerfegyverzet.
Régóta ismeretes, hogy a tüzelési folyamat legveszélyesebb része az, amikor a fézerenergia egy energiapajzzsal találkozik. Több faj más megoldást keresett arra, hogy a pajzsok elleni
hatékonyságot növelje. Ezért kifejlesztették az ún. pulzáló ágyút, mely egy folyamatos sugár helyett, több kisebb 'csomag' energiát lő ki a célpontra. A korai Föderációs hajók - például a Constitution osztályúak - is fel voltak szerelve hasonló pulzáló ágyúval, de a fegyvernek nagy hátrányai voltak. A szerkezettel nem lehetett pontosan célozni, mely a sugár gyenge felügyelhetőségének is okozója volt. A Föderációs csillaghajó tervezés etikája szerint mindig kritikus szempont volt, hogy minden fegyvert, minden pillanatban ellenőrizni lehessen, annak az elvárásnak megfelelően, hogy a csillaghajók ütközetben nem használhatnak halálos fegyverzetet. Ráadásul sok tudományos kísérletnél használtak fegyverrendszereket, hogy azok energiáival vizsgálják meg egy-egy jelenség reakcióját. Mindezek után a Csillagflotta kivonta a pulzáló ágyúkat a szolgálatból. A Constitution osztály 2230-as években végrehajtott felújítási munkálatai során így eltávolították ezeket a fegyvereket, felváltva ezeket egy ún. 'gyorstüzelési móddal', mely kompromisszumos megoldás volt a pulzáló ágyú és a folyamatos fézerenergia között. A további tervezések arra irányultak, hogy eltávolodjanak a pulzáló energia koncepciótól, bár minden fézerrel lehetséges relatív rövid sugár kilövése is, így ez maradt a Föderáció harci taktikája.
PULZÁLÓ FÉZERÁGYÚ
A U.S.S. Defiant fejlesztése során a Csillagflotta végül elővette a pulzáló fézerágyú tervét. A Defiant
hadihajó, egyszerűen és simán, fejlesztőit nem igazán a kutatási feladatok érdekelték. Fegyverzetének halálos voltát talán a 'ne ejts foglyokat' kifejezéssel lehet legjobban jellemezni. A Defiant fő fegyverzete négy darab nehéz pulzáló ágyú, mely erősen sűrített fézerlövedékeket lő ki, ezek teljes energiája a pajzsot rombolja. Az a nagy mennyiségű energia, melyet nagy tűzgyorsasággal kombináltak, nagyon hatékonnyá teszi a modern energiapajzs-rendszerek ellen, és legjobban azzal a kifejezéssel illethetünk, hogy pusztító erejű.
Első aktív küldetése alkalmával a Defiant szembekerült a Domínium néhány támadóhajójával. Ezek a hajók sikeresen túléltek több percet is egy Galaxy osztályú hajóval vívott tűzharcban, de a Defiant fézerágyúi pillanatokon belül átvágták azok pajzsait. Az időközbeni harci tapasztalatok megmutatták ennek a fegyverrendszernek a hatékonyságát, melyet jelenleg is fejlesztenek, hogy más hajókon is használhassák.
Lézerek:
A lézer az angol Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation rövidítése, vagyis: fény erősítése indukált kisugárzás révén. A lézert a 20. század elején fedezték fel a Földön, de csak a 21. század közepén terjedt el, mint fegyver. A legtöbb lézer valamilyen gázt vagy kristályt használ, amelyben az elektronokat gerjesztett állapotba hozzák. Tükrök segítségével gyűjtik össze a szétszóródó fotonokat, amelyeket a fenti közegen átvezetnek, ezzel kaszkádreakciót hoznak létre, amelynek az eredménye egy kitörő fénynyaláb. A lézerből kikerülő sugár egyszínű, koherens és nagyon nagy erősségű. Nagy energiájú lézerek, így képesek arra, hogy egy kis területre nagy mennyiségű energiát fókuszáljanak, aminek eredménye igen komoly fizikai sérülés.
A lézereket két évszázadok keresztül használták, és ezek voltak a Daedalus és a Constitution osztály legfőbb fegyverei a Föderáció korai éveiben. 2255-ben a standard kézi lézer igen vastag sziklát is képes volt átütni. Egy nagy ágyúszerű fegyver nagyon nagy tűzerőt biztosított - ez a fegyver arra is képes lehetett, hogy egy távoli energiaforrás erejét felhasználva akár egy fél kontinenst elpusztítson. 2255 és 2265 között a Csillagflotta a lézereket a fejletebb fézerekre cserélte. Ma már a lézerek nem elég erősek a Föderáció csillaghajó ellen, ugyanis a navigációs pajzsok miatt a hajók immunisak az energia e formájával szemben.
Plazmafegyverek:
PLAZMAFEGYVEREK
A plazmafegyverek a legegyszerűbb, legkezdetlegesebb fegyverek már több mint 900 éve is használták őket a delta kvadránsban is. Nem bonyolult az előállításuk de a hatásfokuk igen alacsony.
PLAZMAKARABÉLY
A plazmakarabélyt több faj is használta és használja még ma is. A 22. században a Földön is igen elterjedt volt ennek a változatát a Csillagflotta is rendszeresítette a fejlettebb fázisfegyverek megjelenése előtt illetve a civil lakosság is használta. A Domínium ilyen plazmafegyvereket használ amelyeket 2375-ben lecseréltek újabb modellre. A Jem'Hadarok azért kedvelik ezt a fajta fegyvert ami nem mondható túlságosan fejlettnek mivel a kilőtt forró plazma elképesztő fájdalmakat okoz.
PLAZMATÖLTET
A plazmatöltet nagy mennyiségű és nagy hőfokú gázplazmát tartalmaz amelyet kilőnek a célpontra és a töltet a nagy hő miatt felrobban. Néhány töltet rendelkezik egy erőtérrel vagy erős burkolattal amely megvédi a töltetet amíg a céljához nem ér.
Plazma bombákat a Tureik is használtak a waadwuarok ellen 900 évvel ezelőtt amikor elpusztították a főbolygójukat. A Tureik fejlesztett plazmabombákat ma is használnak.
PLAZMATORPEDÓ
A plazmatorpedót elsőként egy Romulán ragadozó madár használta egy Föderációs őrállomás ellen a
Semleges zónában 2266-ban. A torpedó tartalmaz egy kicsi de erős erőtér-generátort. A generátor erős mezőt hoz létre maga köré és a koncentrikus (körkörös) alakban amelynek a sugara elérheti a 100 métert is. A hajó és az erőtér közé plazmát töltenek és
amikor a céljához ér a torpedó az egész plazma berobban.
A plazmatorpedó igen összetett és nehézkes fegyver nagyon sok hátránnyal. Általában a kilövéséhez a hajó teljes energiakészlete szükséges. Szubtérben nem lehet használni és az álcának is ki kell kapcsolva lennie amikor kilövik a torpedót. A torpedó vezérlőrendszere a nagy mennyiségű plazmától nem képes pontosan működni. A manőverező képessége sem a legjobb. A plazmatorpedó esetleg állomások elpusztítására hatékony 2366-ban egy Föderációs állomás csaknem megsemmisült egyetlen torpedótól. Hajók ellen már kevésbé volt hatásos.
PLAZMAÁGYÚ
A fegyver nagyon forró plazmát lő ki amely képes egy NX osztályú hajóban is kárt tenni pedig a plazmafegyverek kezdetlegesebbek a fázis és fézerfegyvereknél. A Na'kuhl faj épített plazmaágyúkat egy alternatív idősíkon a II. világháborúban a Náciknak
A Földi Y osztályú szállítóhajóknak egy plazmaágyúval voltak felszerelve azonban a hajók kapitányai gyakran ezt tovább bővítették. Nem túl erős fegyverek mivel a hatósugaruk 9 kilóméter.
"Kindness is more important than wisdom, and the recognition of this is the beginning of wisdom."
"We are all travelers in the wilderness of this world, and the best we can find in our travels is an honest friend."
"The average dog is a nicer person than the average person."
"Friend is someone who understands your past, believes in your future, and accepts you just the way you are."
|
| |
| |
