|
2-es Zsilip
|
|
| Lauren | Dátum: Szerda, 17-04-2013, 7:57:37 PM | Üzenet # 1 |
 Lodestar - Első tiszt
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 426
Kitüntetések: 3
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| A Lodestar kompja közeledett az idegen hajó felé, fedélzetén John Porter, Rico, Richard Riddick, Rose Kirk, Dr. Elisabeth Howard, Dr. Samantha Belean, Duncan Idaho és Randy Harris tartózkodott... Samantha és Randy, mint önkéntesek csatlakoztak a csapathoz a hangárban. Kicsit szűkös volt a hely, de még szerencse, hogy egy runabout-al jöttek...
Az ismeretlen hajó az elején a következő, kivilágítatlan felirat volt olvasható: "Bounty Hunter SAU-100102"
Az egész hajó sötét volt és rideg... Semmi működés nem látszott rajta a helyenként felvillanó, apró kisüléseket leszámítva... Csönd volt... Csak a komp zaja hallatszott, meg a másik hajó által keltett interferencia a hangszórókban.
John észrevett a hajó oldalán egy zsilipet. Az ajtaja részben sérült volt... Jó célpontnak látszódott a bejutáshoz.
Rose azonnal közelebb vitte a hajót és csatlakozni próbált. Menet közben már látszódott, hogy a zsilip formája nem kompatibilis a flotta szabvánnyal, így kicsit "szeles" lehet az átszállás. Lassan közeledett a komp zsilipje a másik hajó zsilipjéhez, mikor a hajót valami megragadta és odahúzta a zsiliphez... Dokk sikeres volt, ám a komp computere megbolondult... Mintha minden adatot letöltene volna valami belőle. Nem reagált semmire sem. Kirk hadnagy megpróbált eltávolodni, valahogy kiszabadulni, de nem sikerült... A computer rövidesen visszaállt a normálisra. Csönd lett... Fájdalmas csönd ami nagyon könnyen az őrületbe viszi az embert.
Percekig semmi sem történt, majd Porter kapitány az akció folytatása mellett döntött ha már nem tudnak elmenni, legalább nézzenek körbe.
A zsilipen átmászva, furcsállva tapasztalták, hogy a zsilip úgy passzol a komphoz, mintha rá öntötték volna... Az előbb pedig nem ilyen volt...
Miután mindenki kimászott az elég szűkös járatból, rögtön világossá vált, hogy a hajó komoly katonai céllal épült. A falak egyszerűek voltak. Főként, fekete és szürke színek utalták, ahogy a zseblámpákkal rávilágítottak. Alul a padló és a fal találkozásánál, kék vész fények világítottak. A folyosó teljes hosszán a falakon egy fényes, fekete sáv húzódott végig.. Érintő panelek lehetnek...
Ahogy a csapat minden tagja eltávolodott egy kicsit a komphoz vezető járattól, hirtelen egy vastag ajtó, a falból rácsúszva lezárta azt.
Riddick megpróbálta elmozdítani, vagy kapcsolót keresni rajta, de semmit sem talált. Sem az ajtón, sem a környező falakon.
Idaho hadnagy hirtelen ötletnél fogva, elővette fegyverét, hogy megpróbálja azzal szétlőni, ám még rendesen kézbe se tudta fogni, mikor észrevette, hogy az nem működik, nem reagál semmire. Furcsának találta, de mikor a többiek is elővették, ugyan ezen ötlettől vezérelve, megdöbbenve tapasztalták, hogy azok se működnek... John a trikoorderéhez nyúlt, hogy scan-elje a helyet, ám az semmi életet nem adott...
Senki sem tudta mi történik... John-nak döntenie kellett a továbbiakról... Szétváljanak és megpróbálják a hidat megkeresni, vagy maradjanak együtt és úgy keressenek kiutat, esetleg maradjanak és próbálják meg kinyitni az ajtót és kiszabadítani a kompot valamilyen módon.
Sorrend: John->Andora->Rico->Hyrum->Samantha->Rose->Riddick->
"Ne packázz velem... Én vagyok a mesélő"
"When the vi'lence causes silence, we must be mistaken."
Evil Wolf
Make no mistake between my personality and my attitude. My personality is who I am, my attitude depends on who You are.
|
| |
| |
| John | Dátum: Szerda, 17-04-2013, 9:00:55 PM | Üzenet # 2 |
 Lodestar - Kapitány
Csoport: Adminisztrátorok
Teljes név: John Porter
Üzenetek: 219
Kitüntetések: 4
Hírnév: 1
Állapot: Offline
| Az amúgy is nagy létszámú felderítő csapatunkhoz a hangárban csatlakozott még két önkéntes. Így muszáj volt egy nagyobb komppal menni mivel csak mint a dobozolt heringek a konzervben úgy fértünk volna el egy 11-es kompban.
Ahogy a komp az ismeretlen hajó felé közeledett az ablakból megpillantottam a Bounty Hunter elnevezést. Ebből látszott hogy honnan származik de egyáltalán nem flotta szabvány volt. Sem a fenség jelzés nem stimmelt ahogy ebben a helyzetben semmi. Egy dokkolózsilipre lettem figyelmes a hajó oldalán.
- Próbáljuk meg azt a dokkolót. -mondtam Kirk hadnagynak a zsilipre mutatva
Közelebbről hamar feltűnt hogy a zsilip formája eléggé szokatlan, és nem passzol a mi szabványunkhoz.
- Ajjaj, ahogy elnézem átszálláskor lesz idő kicsit kiszellőztetni a fejünket. -mondtam kelletlenül
De azért folytattuk a dokkolást, a komp rákapcsolódott a hajóra majd a fedélzeten található összes computer összevissza villogni kezdett mintha valami nagy sebességgel lemásolná az összes rajtuk lévő adatot.
- Fenébe, még ez is. -jegyeztem meg miközben végig néztem a komp pilóta fülkéjén.
Majd hirtelen abba maradt a villogás és minden ismét normálisan működött. Habár egy kissé bosszantó volt hogy ezek az idegenek már biztosan mindent tudnak rólunk.
- Rendben ha már eddig eljöttünk nem megyünk vissza, főleg hogy nem is tudnánk. Ha valaki mégis vissza akar menni hátul talál pár űrruhát és sétálhat ha akar a Lodestar-ig. -mondtam mosolyogva
A komp fegyvertárához lépve kiszedtem egy phaser pisztolyt, egy kompressziós puskát és egy trikordert.
A pisztolyt és a trikordert az oldalamra erősítettem a puskát meg a kezembe fogva megindultam a zsilip felé. Nálam ez az alap felszerelés, nélkülük sehova...
A zsilip kinyitása előtt arra készültem hogy sietni kell a "huzat" miatt. De ahogy a zsilip kinyílt megdöbbenve láttam hogy a két jármű úgy passzolt egymáshoz mintha egybe öntötték volna őket.
- Mi a pokol, ezek szórakoznak velünk. -szóltam döbbenten
Így nyugodtan átsétálhattunk a Bounty Hunter-re, a hajó folyosóin sötétség uralkodott ezért bekapcsoltam a kompressziós puska lámpáját. Csupán a vészvilágítás működött a hajón, a folyosók nagyon egyszerűek voltak. Túlzottan katonai kinézete volt, minden részlet okkal volt, semmi díszítés. Semmi fölösleges dolog.
Egy zárt ajtóhoz értünk ami nem akart kinyílni, Idaho hadnagy nem túl ötletes és mint kiderült teljesen értelmetlen ötlettel próbálkozott. Előkapott egy fegyvert és rálőtt volna az ajtóra de a fegyver nem működött.
Ekkor pillantatom én is a puskám állapot jelzőjére ami egyáltalán nem jelzett semmit, mintha ki lenne kapcsolva és hiába próbáltam aktiválni meg se nyikkant. Jobb híján a trikorderemért nyúltam és szkennelni próbáltam volna vele a területet de az sem működött.
A trikordert már nem is erősítettem vissza az oldalamra. Ledobtam a földre majd a phaser pisztolyért nyúltam amit szintén ledobtam a padlóra. Egyedül a puskát tartottam meg.
~ Legalább lesz mivel fejbe kólintani őket... -gondoltam magamban.
Mivel itt döntés ponthoz értem gyorsan mérlegelni kezdtem a helyzetet.
A komp csapdában van, nem jutunk vele jelenleg sehova, szóval keresni kell egy terminált ahol kiszabadíthatjuk a Bounty Hunter "fogságából". Mivel sokan vagyunk két kisebb csoportra bomolva nagyobb esélyünk van.
- Rendben emberek, külön vállunk. Két csoportra bomlunk, az egyik csapatot én vezetem a másikat Rico hadnagy. Mivel nem szeretnék csapat választósdit játszani, mindenki döntsön gyorsan kivel megy és álljon a csapat vezérhez. Elsődleges feladat a komp kiszabadítása. Ha a hajó legénységének egy tagjával futnak össze próbálják nem rögtön agyonverni hátha nem ellenséges szándékú. Remélem minden világos. -mondtam gyorsan vázolva a helyzetet
|
| |
| |
| Andora | Dátum: Szerda, 17-04-2013, 9:57:17 PM | Üzenet # 3 |
 Lodestar - Főorvos
Csoport: Hadnagy
Teljes név: Dr. Elisabeth Howard
Üzenetek: 307
Kitüntetések: 6
Hírnév: 1
Állapot: Offline
| Miután lehívattak a gyengélkedőről a komphangárba Riddick hadnaggyal csatlakoztunk a felderítő csapathoz, akik átszállnak, és megnézik az ismeretlen hajót, ami eddig semmilyen aktivitást nem mutatott. Mikor mindenki készen állt beszálltunk egy nagyobb kompba(Runabout), mivel elég sokan voltunk, és egy kisebb kompba emiatt elég szűkösen
lettünk volna. Bár én nem vagyok klaustrofobiás, de mégis jó ötlet volt a nagyobb komp, mert így is elég szűkösen voltunk, hiszen így is 8-an voltunk.
Mivel úgyse sok kedvem volt most beszélgetést kezdeményezni, így leültem valahol a komp végébe. Nem volt kedvem beszélgetni, mert így is egy fárasztó nap végén voltam, így álmos is és fáradt is voltam, de hát ha hív a kötelesség, kapitányi parancs, nem lehet nemet mondani.
Nem sokára meg is érkeztünk a hajó közelébe. Amit, ha jól láttam Bounty Hunternek hívnak. Ami egyáltalán nem hasonlított semelyik hajótípusra, amit én ismerek. És látszott, hogy nem egy hívogató, semmi világítás nem égett rajta, az egész hajó beleveszett az űr sötét homályába. De néha volt egy két fényvillanás, ami lehetett akár sérülés vagy bármi más okból származó kisülések is.
"Nem egy hívogató hajó"-jegyeztem meg a többiek felé, akik szintén furcsállták a hajót. Mindenki csöndbe volt, még akár a légyzümmögést is lehetett volna hallani,ha lenne légy a hajón. A csöndet néha interferencia törte meg, amit okozhatott a másik hajó közelsége is.
Ekkor a kapitány törte meg a csendet, hogy lát egy dokkoló zsilipet a hajó oldalán. De már messziről látszott, hogy meg van sérülve, így nem voltam biztos, hogy sikerül majd a kompnak dokkolnia, de bíztam azért Kirk hadnagy képességeibe, hátha sikerül neki. Így elindultunk a dokkoló felé, amihez egyre közelebb érve látszott, hogy nem is az a szabvány csillagflottás zsilipről van szó. Így átszálláskor majd lehet egy kis szélre számítani, hogy nem fog passzolni a komppal, és hézagok lesznek.
Ekkor hirtelen valami megragadta a hajót, és odahúzta a zsiliphez. Mindez olyan gyorsan történt, hogy szinte meglepődni se tudtam a dolgon. Nemsokára sikeresen be is dokkoltunk, de vele együtt az összes rendszer is elkezdett meghülyülni, elkezdett vadul villogni. Gondoltam magamba, biztos csak az interferencia miatt van ez, nincs ok a pánikra. csak akkor kezdtem el kicsit félni, mikor Kirk hadnagy jelentette, hogy egyik rendszer se reagál, és nem sikerül elszabadulni, bárhogy próbálkozik vele. Aztán egyszer csak abbamaradt minden és helyreálltak a rendszerek. Nagy csönd lett. Hogy egy kicsit feldobja a hangulatot a kapitány, elmondta, hogyha még valaki megszeretné gondolni magát az átszállással kapcsolatba, az hátul talál űrruhát és nyugodtan visszasétálhat a hajóra, mert ha már idáig eljutottunk, már nem megyünk vissza.
Magamhoz vettem az orvosi táskámat, és elővigyázatosságból magamhoz vettem egy phasert is, kitudja mi fogad minket odaát. És csatlakoztam a zsilipnél a többiekhez.
Mikor kinyitottuk a zsilipet azt furcsálltam, hogy nem csapott meg rögtön a szél, hisz a zsilip úgy volt, hogy nem passzol jól, és emiatt nagyon huzatos lesz az átszállás. De ehez képest, azt vettük észre, hogy a 2 hajót mintha egymásra ragasztották volna, nem volt semmi rés. Egymás után elkezdtünk átmenni. Én előreengedtem a többieket. sose szerettem elsők között ismeretlen területre merészkedni.
Mikor átértünk a másik hajóra egyből észrevettem, hogy nagy a sötétség, csak az alapfények égtek. A kapitány mellé léptem, mert láttam, hogy az ő fegyverén van lámpa, így tud vele világítani. Mikor megvilágította a folyosót,
látszott hogy nagyon matt az egész, fekete és szürke színből voltak a falak, a fal és a padló találkozásánál pedig a vészvilágítás égett.
Elindultunk beljebb a hajón, mikor egyszercsak egy robajt hallok a hátam mögül. Mikor megfordulok, látom, hogy a komphoz vezető ajtó bezáródott, elvágva a visszautat. Ekkor Idaho hadnagy előkapta a fegyverét, hogy belelőjön az ajtóba, hátha sikerül szétlőni, amin csodálkoztam is, hisz látszott, hogy valami erős anyagból van.
Mikor megpróbálta használni a fegyverét kiderült, hogy az nem működik. Ekkor én is elővettem a phaserem és látszott, hogy az se mükődik, se a tricorderem, de ugyanúgy a többieknél se. Ekkor a kapitány megszabadult a felesleges,
most már hasznát vesztet holmijaitól, csak a puskáját tartotta meg.
Mivel a komppal nem tudtunk volna elmenni, mert fogságba eset, ezért valami tervet kellett kitalálni, hogy hogy legyen tovább.
Ekkor a kapitány kijelentette, hogy 2 csapatra válunk, és hogy egyik csapatot ő fogja vezetni, még a másikat Rico hadnagy. És, hogy a célunk a komp szabadon engedése, és hogy ne rögtön agresszivítással reagáljunk, ha valakivel
összefutunk.
"Uram, én önnel tartok."-jelentettem a kapitány felé, mikor az befejezte a monológját.
Vártam a többiek reakcióját.
"Kindness is more important than wisdom, and the recognition of this is the beginning of wisdom."
"We are all travelers in the wilderness of this world, and the best we can find in our travels is an honest friend."
"The average dog is a nicer person than the average person."
"Friend is someone who understands your past, believes in your future, and accepts you just the way you are."
Az üzenetet módosította: Andora - Szerda, 17-04-2013, 10:19:22 PM |
| |
| |
| Rico | Dátum: Péntek, 19-04-2013, 12:56:43 PM | Üzenet # 4 |
 Lodestar - Biztonsági Főnök
Csoport: Hadnagy
Teljes név: Balázs Szászi
Üzenetek: 44
Kitüntetések: 2
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| A hangárba érve sietve száltunk be az egyik kompba ahol helyemet elfoglalva igyekeztem felkészülni az átszállásra. majd végre elindultunk az idegen hajó felé.
Odaérve a következő jelzést olvastam le :Bounty Hunter SAU-100102 . szép név egy ilyen hajónak gondoltam, mikor már dokkoláshoz készültünk a bounty hunter computere rákapcsolódott a kompéra: egy pilanatra sötét lett majd helyreáltak rendszerek."
Átszálva a hajó belseje egyszerúnek tünt a falon pedig egy fekete sáv húzodott végig valószinüleg lcars-hoz hasonló rendszer lehetett.
Amikor beljebb kerültem észrevettem hogy a fegyvereim nem működnek,
Porter kapitány döntése alapján ezután kettévált a csapat az egyiket ő a másikat én vezettem.
Az üzenetet módosította: Rico - Szombat, 20-04-2013, 1:21:50 PM |
| |
| |
| Hyrum | Dátum: Szombat, 20-04-2013, 4:39:40 PM | Üzenet # 5 |
 Lodestar - Biztonsági tiszt
Csoport: Kilépett
Teljes név: Duncan Idaho
Üzenetek: 46
Kitüntetések: 0
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| A kapitány által vezetett felderítő csapat tovább duzzad további két személlyel a komphangárban, így egy tágasabb koporsót kell válasszunk de még így is szűken vagyunk a mentőfelszereléssel egyetemben. Megpróbálok nem nagyon a velünk tartó doktornők nyakába lihegni főleg, hogy egyikük trill származású. Készülődés közben szótlanul takarékos mozdulatokkal pakolom a kompba a mentéshez szükséges ládákat.
A komp utastere csöndes kevés szó hangzik el, az is főleg utasítás, aztán a közelítő manőverek során bizarr események történnek, a technika ördöge csap le ránk a technológia megbolondul rövid időre, aztán minden visszatér a rendes kerékvágásba eltekintve a dokkoló öböl szabványtól eltérő méretére tekintettel.
Megmagyarázhatatlan és ismeretlen erő rántja kompunkat a földi vagy földi elszármazottak által elnevezett "Bounty Hunter SAU-100102"-hoz, utána „megcsodálhatjuk” a zsilipajtó varázslatos illeszkedési képességeit míg az ismeretlen hajóban szinte teljes sötétség honol, csak a vészfények égnek, mik igen zavarók ezért a kapitánytól eltérően zseblámpa helyett inkább az UltraVision Optic extra szolgáltatásait veszem igénybe. A szemüveget az orromra tolva bekapcsolom termográf* funkcióját. Éppen a második orvosi és vészhelyzeti eszközöket tartalmazó ládát emelem ki a kompból amikor a „Fejvadász” úgy dönt elvág minket és bezár magába egy vastag ajtó csúszik a zsilipajtó járata elé, Riddick tudományos tiszt megpróbálja elmozditani, teljesen sikertelenül. Nos ha az izomerő nem segít, lássuk mit szól egy kis plazmához, bár szerintem meg se fog kottyanni neki de legalább tudhatjuk mire számíthatunk, ha a folyosókon lövöldözésbe keveredünk. Katt, katt…. az áramkör zár a GW-03A-ban és semmi sem történik, a plazmapisztoly csődöt mond. Nyugodtan tolom vissza a tokjába a fegyvert soha nem tudni mikor változik a helyzet.
A kapitány kiadja a parancsot váljunk kétfelé…
~ Rico levegőnek nézlek hadnagy, vagy „John Koenig kapitány”. Azt hiszem akkor inkább John Porter kapitányt választom….~
- Porter kapitánnyal tartok, úgy gondolom Dr. Elisabeth Howard-nak esetleg szüksége lesz a ládában lévő plusz orvosi eszközökre az orvosi táskája mellett…- mondom miközben a vállamra emelem az áthozott két ládából az egyiket.
*Termográf: A felhasználó tárgyakat, emberek hőképét láthatja vele. a hidegebb területek sötétek vagy világoskék színűek, a melegebbek vörösek vagy narancsvörösek, a legforróbbak pedig sárgán vagy fehéren izzanak.
Virtuális Könyvtár (MSN ID-vel elérhető SkyDrive)
|
| |
| |
| Samantha | Dátum: Szombat, 20-04-2013, 7:20:22 PM | Üzenet # 6 |
 Bounty Hunter - Kapitány
Csoport: Kapitány
Teljes név: Samantha Belean
Üzenetek: 16
Kitüntetések: 2
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| Miután a komphangárba értünk Harris parancsnokkal, addigra már mindenki ott volt rajtunk kívűl az átszállócsapatból, akik átszállnak, és megnézik az ismeretlen hajót. Mivel nem volt ellenvetés mi is csatlakoztunk hozzájuk. Mikor mindenki készen állt beszáltunk egy nagyobb kompba(Runabout), mivel elég sokan voltunk, és egy kisebb kompba emiatt elég szűkösen lettünk volna. Mivel úgytünt senkinek sincs kedve beszélgetni így valahol meghúzódtam, és folytattam a jelentésemet, amit épp írtam, mikor folyosón találkoztam a parancsnokkal. És mivel úgyse tudnék sokat segíteni nekik.
Egész útón ahogy a jelentést írtam, a szemem sarkából azt láttam Idaho hadnagy keze meg se áll, egyfolytába kutakodott valami után a holmijába. A többiek pedig vagy csöndbe ültek, vagy épp a munkájukat végezték.
Épp befejeztem a jelentést, mikor megérkeztünk ahoz a bizonyos hajóhoz, ahova tartottunk. Nem volt egy kicsi, és a neve Bounty Hunter volt. Ami úgynézett ki kívülről, mint egy kísértet hajó, mert nem égett rajta semmi vílágítás, és beleivódott az űr feketeségébe. De néha megtörte a sötétséget egy-két fényvillanás.
Nem volt gond, hogy sötétség várható, mert szeretem a horror filmeket, meg a sötétséget.
Velem együtt mindenki megcsodálta nagyon a hajón, mert nem hasonlított egyik csillagflottás hajóra se, és a felségjelzés se volt csillagflottás. Csak a nagy csönd zavart, amit Howard hadnagy tört meg, hogy nem egy hívogató hajó.
"Hát nem épp, de én szeretem a horror-ra emlékeztető dolgokat."-jegyeztem meg rá, próbáltam poénnal oldani a hangulatot.
A következő pillanatba a kapitány jelezte, hogy lát egy dokkoló zsilipet. És utasította Kirk hadnagyot, hogy közelítsem meg a zsilipet, és próbáljunk meg dokkolni. De ahogy közelebb értünk, látszott, hogy ez nem lesz gyerekjáték, mert a zsilip ajtaja meg volt sérülve. Meg is jegyezte rá a kapitány, hogy szeles lesz emiatt az átszállás. Így is tovább mentünk azért. Közelebb érve az is kiderült, hogy nem a szokványos csillagflotta zsilipről van szó.
'Ha már a hajó nem csilagflottás, akkor mit várjunk a technikától'-jegyeztem meg magamba.
Mikor közelebb értünk valami megragadta a kompot, és odahúzta a zsiliphez. A következő pillanatba sikeresen dokkoltunk, de a rendszerek megbolondultak, úgytünt mintha a Bounty Hunter akarna információt szerezni. És ezt hiába próbáltuk volna megakadályozni nem sikerült, mert nem reagált semmire se a rendszer. Még Kirk hadnagy is megpróbált elszabadulni, de sikertelenül. Mindez tarthatott kb. 1 percig, amikoris minden rendszer helyreállt.
Ezután a kapitány megjegyezte, ha már idáig eljutottunk, akkor mostmár nem megyünk vissza. Így én magamhoz vettem egy hátizsákot, amibe beleraktam a jelentésem ,a tricorderem, elsősegély készletem, és egy zseblámpát, a phaserem pedig övvel a derekamra csatoltam. És a kapitányt követve a zsilipen keresztül átszálltam a másik hajóra.
Csak azt furcsálltam, hogy mivel sérült volt a zsilip, mégse volt semmi huzat. Teljesen jól illeszkedett a 2 hajó egymáshoz.
A hajóra érve látszott, hogy nem működnek a rendszerek, csak a vészfények égtek.Hogy jobban lássak elővettem a táskámból a zseblámpát. Mikor megvillágítottam vele a környéket, látszott, hogy a falak az alap feketeszürke színből vannak.
Elindultunk beljebb a hajón, hogy megnézzük, mi a helyzet. De nem sokat haladtunk, mikor a komphoz vezető ajtó egyszercsak lezáródott mögöttünk, elzárva a visszautat. Riddick hadnagy és és Idaho hadnagy is megpróbálkozott az ajtó kinyításával, de egyikük se járt sikerrel.
Amikor Idaho hadnagy próbálkozott, akkor elővette a fegyverét, hogy azzal próbáljon lyukat ütni az ajtón, de a fegyvere egyszerűen nem működött. Mikor réánéztem az enyémre ugyan ezt tapasztaltam.
A komp fogságba volt, így azt se jöhetett szóba, hogy esetleg visszamenjünk, ehez előbb valahogy ki kéne kapcsolni a fogva tartó rendszert, ezért a kapitány 2 csoportot alkotott. Az egyiknek a vezetejő ő maga, még a másikéá Rico hadnagy. Mivel sokan jelentkeztek a másik csapatba, és már volt ott egy orvos, így én Rico hadnagy csapatához szegődtem.
"Live life how you want & not how the others want you to!"
"In life there aren't failures, just lessons that need to be learned!"
Az üzenetet módosította: Samantha - Szombat, 20-04-2013, 9:18:13 PM |
| |
| |
| RoseKirk | Dátum: Szerda, 24-04-2013, 7:37:32 PM | Üzenet # 7 |
 Lodestar - Kormányos
Csoport: Hadnagy
Teljes név: Rose Kirk
Üzenetek: 54
Kitüntetések: 0
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| Óvatosan navigáltam a komppal ami egyszerű volt mint az egyszer egy.. viszont ahogyan közeledtem a hatalmas hajó felé úgy éreztem hogy gondjaink lesznek.
Minden sötétnek látszódott kivülröl, egyetlen egy fényjelenség sem mutatta hogy itt valaki is élne..
" Hát ez a gond az űrrel." - Gondoltam magamban. - " Hogy sötét és hideg.. és nem lehet csak úgy bekopogni senkihez. " - Előre néztem mikor azonban megtettük a már rituálénak számító szélkörívet a tányéregység tattja mellett.
- Bounty Hunter SAU-100102... - Szóltam halkan. - S...A..U... - Ismételtem meg miközben le nem tudtam venni a kiírásról a szemeimet. - Ha önök ismernek SAU felségjelzésű hajót csak nyugodtan.. - Lassan köröztem de valahogy sehogy sem találtak szemeim olyan helyet ahol csatlakozhattam volna.
- A francba... pedig anyám szerint jók a szemeim.. - Suttogtam mert rossz szokásom volt hogy nem nagyon tudok lakatot tenni a számra.
Ekkor szólalt meg a kapitány akit úgy tiszteltem mint soha senkit hogy talált valamit. Követtem a pillantását, és akkor már én is láttam.
- Oda talán be tudunk csatlakozni.. - "De nem hinném hogy kompatibilisek vagyunk" - persze ezt a mondatot már csak magamban mondtam.
- Megpróbálhattjuk... jól van.. kapaszkodjanak! - lassan közeledtem, majd nagy nehezen csatlakozni próbáltam. - Nyugodjanak meg most nem csinálok olyat mint a Kohóban! - Tettem hozzá mert kicsit remegni kezdtünk.. d ekiderült hogy azért mert valami behúzott minket.. mintha egy kéz vagy egy hirtelen jött légnyomás lett volna..
- benn vagyunk! Nem fogják elhinni de.. dokkoltunk.. pedig nem is voltunk kompatibilisek.. ezt nem értem.. - csóváltam meg a fejemet, majd megpróbáltam elszakadni de nem ment..
- Asszem van egy kis gond uram.. - De szerintem értette miről beszéltem. - Uram... nem tudunk elszakadni.. - Motyogtam majd halálra vártan néztem a férfira... Majd sóhajtottam mert a csönd kezdett az agyamra menni..
Még szerencse hogy Porter kapitány parancsba adta hogy induljunk el..
ezért tettem amit ő, kicsatoltam magamat a pilóta székből és lezártam a pultot.
Előre indultunk majd Porter kapitány külön választott minket. Még szerencse hogy vele mentem mert nem nagyon lett volna kedvem az IDAHO-féle csapathoz...nem volt szimpatikus.
- Nah jó menyünk... - Sóhajtottam halkan majd követtem a férfit az egyik kezemben egy phazerrel a másikban egy trikorderrel.
|
| |
| |
| Riddick | Dátum: Szerda, 24-04-2013, 11:12:19 PM | Üzenet # 8 |
 Lodestar - Tudományos Főtiszt
Csoport: Hadnagy
Teljes név: petya deki
Üzenetek: 38
Kitüntetések: 4
Hírnév: 1
Állapot: Offline
| Hozzá csapódtunk a csapathoz a komphangárba és elindultunk a sötét "mogorva" de mégis méltóság teljes hajó felé amin a Bounty Hunter SAU-100102 volt olvasható. Kicsit futurisztikus hajó volt messziről ha úgy néztük sok föderációs hasonlóság volt
de eszt a dolgot elvetettem. Mégis mit keresne itt egy jövőbeli lerobbant hajó hehh.
Oda értünk a hajóhoz és láttunk egy kevésbé passzoló dokkoló nyílásnak tűnő zsilipet.
Közel lebegve a hajóhoz valami elkezdte behúzni a szellős járaton a kompunkat.
-Tényleg kicsit szeles lesz a ki szállás a hajóra. Jegyeztem meg a kapitány és a többiek szavára én is.
Miközben húzott valami befele minket a komp műszerei meg őrültek.
Néhány percig tartott ez és abba maradt épp be értünk a hajóra.
Ki léptünk a kompból és vártuk a "szél lökést" de semmi úgy megváltozott mint valami alkalmazkodó fém.
Át mentünk a hajóra mindenki vitt szabvány flottás fegyvereket így hát én is ki pótoltam a kis arzenálom egy lámpás fézer puskával.
Be értünk a hajóra letisztult katonai színvilág csak a világítás zavart be itt ott.
Mentünk a folyosón és megálltam egyik ajtónál és keresni kezdtem valami gombot vagy bármit amivel nyithatom de semmi így hát először kézzel majd a késemmel próbáltam sikertelenül. Odébb kellett ugranom mert Hyrum pofátlanul ha el sül a fegyver tarkón lő és ha túl élem akkor ő a gyengélkedőn végzi vagy rosszabb helyen.
Sajnos a többieknek sem működött semmijük és nekem ráadásul a lámpám se ment.
Kapitány fel vetette hogy két csapatra oszlunk és megkeressük a hidat vagy valami vezérlőt hogy ki tudjunk szabadulni.
-Kapitány én önökkel tartanék
|
| |
| |
| Lauren | Dátum: Péntek, 26-04-2013, 7:59:10 PM | Üzenet # 9 |
|
Lodestar - Első tiszt
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 426
Kitüntetések: 3
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| A csapat épp arról döntött, ki kivel megy, mikor hirtelen a kék fények is kialudtak a folyosón... Egy pillanatig vak sötét volt, majd az összes fény felgyulladt... Noha égtek, nem volt túlzottan világos.
Most már tisztán látszott, hogy nem 24. századi a berendezés... A teljes folyosón végig húzódott a fekete kijelző... Még az ajtókon is volt, s most már az is működött.. Az ajtókon lévő paneleken, elég nagy betűkkel volt kiírva a helyiség funkciója, a szint és az ajtó száma.
Pillanatokkal később, egy erős riadó hang szólalt meg, s az egyik panelen (ami pont mellettük volt) megjelent egy felirat:
(Image by Adam)
Elindult a behatolás riadó... A kiírás megmagyarázta, miért nem működnek se a fegyverek, se a trikoorderek... Valahogy blokkolják őket...
A kiírás utolsó sora, kis gondolkozásra kényszerítette az ott lévőket, ám erre nem volt esélyük, mivel a T alakú elágazásban amiben álltak, a két oldal irányú folyosót egy-egy fal zárata le... Ez még nem is lett volna hatalmas baj, na de a csapatot is három felé vágta...
A baloldali folyosón John volt... Vele tartózkodott Riddick hadnagy és Dr. Howard... A doktornő kissé meglepődött, mikor pont az orra előtt pár centivel csapódott le a záró fal...
Az elágazás közepére Rico került Rose Kirk-el és Dr. Samantha Belean-el.... Ők sem voltam valami nyugodtak.. Próbálták kinyitni az ajtót, de sehol sem találtak rajta fogást, vagy egy panelt amivel ki lehetne iktatni...
Jobb oldali folyosóra, Duncan Idaho került egyedül. Alig másfél méterre állt a csapattól, de a fal pont előtte csapódott le és zárta el a többiektől...
Az ajtók elég vastagok voltak, de nem túlzottan alkalmasak hangszigetelőnek, mivel jól lehetett hallani egymást...
Percekig próbálták kigondolni, hogyan nyissák ki az ajtókat, de végül arra jutottak, úgy is szét akartak válni, és így a csapatok is megvannak...
A cél a Computer mag, hogy a láthatólag mindent lezáró számítógépet megpróbálják kiiktatni és további információkat szerezzenek, a másik a híd. A hídról talán le tudják állítani a riadót, ha a másik csapat nem járna sikerrel a magnál és talán a hajó parancsnokát is megtalálhatják.
A harmadik objektíva, eljutni a gépházba és onnan leállítani a zárlatot...
Vajon hogy döntenek hőseink, ki fog, hova menni? Főhőseink nem is sejtik, mik várhatnak már rájuk ezen az idegen hajón....
Sorrend: John->Andora->Riddick->Hyrum->Samantha->Rose->Rico->
(Indokkal tt lehet írni, ha szólsz. Ez csak azért kell, hogy tudjuk ki kell még írjon és egymásra tudjatok reagálni, de jó lenne, ha nem kéne átírni.)
"Ne packázz velem... Én vagyok a mesélő"
"When the vi'lence causes silence, we must be mistaken."
Evil Wolf
Make no mistake between my personality and my attitude. My personality is who I am, my attitude depends on who You are.
|
| |
| |
| John | Dátum: Péntek, 26-04-2013, 9:00:52 PM | Üzenet # 10 |
|
Lodestar - Kapitány
Csoport: Adminisztrátorok
Teljes név: John Porter
Üzenetek: 219
Kitüntetések: 4
Hírnév: 1
Állapot: Offline
| - Nah hát akkor induljunk lassacskán. -mondtam a csapatomba tartozóknak amikor hirtelen elindult egy riadó hang
A folyósó kijelzőin a behatolás riadó felirat szaladgált.
- Heh de kedvesek, ha esetleg nem tudnánk hogy behatolók vagyunk örömmel emlékeztetnek minket... -mondtam gúnyosan
Majd mielőtt bárhova is indultunk volna 2 válaszfal ereszkedett le így szétválasztva a csapatot.
Engem Riddick-el és Dr. Howard-al zárt egy részlegbe míg a többiekről nem tudtam semmit csak hogy valahol a fal mögött gubbasztanak. De szerencsére nem voltak hangszigetelők a válaszfalak. Így néhány perces okoskodás után beláttuk hogy nem lehet kinyitni a válaszfalakat.
- Akkor a célunk továbbra is az marad, hogy vissza juthassunk a kompig és a hajó legénységének esetleges túlélőivel felvehessük békés úton a kapcsolatot. Ennek fényében induljanak amerre tudnak. -mondtam a fal túloldalán lévőknek.
- Mi is induljunk! -mondtam Riddicknek és a Dokinak. Majd elindultam a folyosón tovább haladva.
Bocs de ehhez nem tudtam sokat írni elég vérszegény köröcske :D
|
| |
| |
| Andora | Dátum: Péntek, 26-04-2013, 9:23:25 PM | Üzenet # 11 |
|
Lodestar - Főorvos
Csoport: Hadnagy
Teljes név: Dr. Elisabeth Howard
Üzenetek: 307
Kitüntetések: 6
Hírnév: 1
Állapot: Offline
| Mikor épp eldöntöttük volna ki merre megy, és elindultunk volna, hirtelen sötétbe borult minden, mintha valaki játszadozna
velünk, hátha hátba tud a sötétbe támadni. De ezt gyorsan ki is vertem a fejemből. Tudjátok, rossz aki rosszra gondol.
De ez nem tartott sokáig, mert nemsokára az összes fény visszakapcsolt, bár nem voltak túl erősek, de mégis jobb mint a semmi.
Mégse sötétbe kell tapogatóznia az embernek. Rögtön megláttam, hogy ez nem az a szokványos technika vesz körül, mint amivel eddig találkoztam, most már biztos voltam, hogy nem a mi időnkből van a hajó, és hogy talán tényleg nem is föderációs. Az egyetlen ismerős egyből azok a panelek voltak, de azok nem külön álló panelek voltak, mint a mostani hajókon, hanem az egész folyosón végigfutott, még az ajtóra is ki volt írva, hogy az a helyiség melyik fedélzeten található, a fedélzeten hányas számú ajtó, és hogy milyen helyiség van mögötte.
Mire végére értem a nézelődésnek egy fülsüketítően hangos riadó szerű hang ütötte meg a fülemet. És a panelokon egy felirat is megjelent:
BEHATOLÓ RIADÓ
Regisztrálatlan fegyverek és eszközök kiiktatva!
Folyosó elválasztás aktiválva!
És ekkor egy fal majdnem telibe talált, úgy kellett arrébb ugranom, mert pont előttem zárult le. Rám hozta félig a szívbajt, pedig nem vagyok egy ijedős fajta.
A figyelmeztetésből pedig kiderült, hogy miért nem működőképes egyik fegyver sem, valamint a tricorderek.
Így reménykedtem, hogy nem kerülünk tűzharcba, vagy nem sérül meg valaki súlyosabban, mert, ha valaki jobban megsérül, akkor az érzékeimre kell hagyatkoznom, hogy mennyire sérült meg, hogy nem működik a tricorderem. Bár ez nem nagy ügy, mert alapból úgy tanultuk az Akadémián az orvoslást, hogy nem használtuk gyakran a trikordert.
De legalább nem maradtam magamra, pont úgy zárult le a fal. Itt volt velem még a kapitány illetve Riddick hadnagy. A többiek pedig a túl oldalt.
De a fal se volt túl vastag, mert hallottam a többiek hangját a túloldalról, mint kiderült, Kirk hadnagy, Samantha Belean, és Rico hadnagy került egy másik csapatba, még Idaho hadnagy mindenkitől elszakadva egyedül maradt. Megpróbálkoztunk az ajtó kinyitásával, de az nem sikerült, nem volt semmi kapcsoló, és lehetetlenség lett volna felfeszíteni is akár, olyan jól zárt.
Mivel így kialakult alapból 3 csapat, a hajó 3 fontos részlegére eljuthat esetleg valaki. A hídra, a gépházba, illetve a computer maghoz. Ahonnan akár szabadon lehet bocsátani a kompot, vagy sikeresen találkozhat valaki a legénységgel. És kiderülhet a hajó titka.
Ezután a mi kis csapatunk elindult a híd felé.
"Kindness is more important than wisdom, and the recognition of this is the beginning of wisdom."
"We are all travelers in the wilderness of this world, and the best we can find in our travels is an honest friend."
"The average dog is a nicer person than the average person."
"Friend is someone who understands your past, believes in your future, and accepts you just the way you are."
Az üzenetet módosította: Andora - Péntek, 26-04-2013, 9:27:45 PM |
| |
| |
| Hyrum | Dátum: Szombat, 27-04-2013, 5:27:16 PM | Üzenet # 12 |
|
Lodestar - Biztonsági tiszt
Csoport: Kilépett
Teljes név: Duncan Idaho
Üzenetek: 46
Kitüntetések: 0
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| A csodás tervezgetést ahajó intelligens vagy fél-intelligens rendszere szakítja félbe durván. Nagyon ötletes a védelmi rendszer, ám a hibája már most megmutatkozik igazándiból a high-tech civilizációk ellen találták ki, ám egy klingon rohamnál igencsak bajban lennének a védők, mivel a komisz pengéket nem igen lehet deaktiválni és a klingonok és még jó néhány intelligens faj előszeretettel vív test-test elleni harcot. Az ajtók már használhatóbb fizikai akadályok és a jelenlegi helyzetben a nálam lévő ládára sem lesz szükségem, mivel orvos és műszakis sem vagyok, könnyebben haladhatok tovább a nyitva maradt úton, akár a kísérleti patkányok a kutatók „probléma” labirintusában. A jelenlegi helyzetben a hajó vezérlői oda terelnek ahová csak akarnak, ha csak ki nem találok valami meglepetést a számukra. Az ajtókon keresztül hallom a többiek neszezését és tanácskozását, mivel egyedül maradtam ezért nem látom értelmét a további időhúzásnak és ezt jelzem is a kapitány felé.
- Uram,mivel egyedül maradtam ezért én most nekivágok a szabadon maradt folyosószakasznak! Természetesen szem előtt tartom az elsődleges feladatot, a komphoz való visszajutást. A vészhelyzeti ládát hátrahagyom itt a elzárt elágazásban, mivel személy szerint nem nagyon venném hasznát.
Utóbbi mondatom azért nem teljesen igaz, mert a láda mérnöki-műszaki részéből magamhoz veszek egy univerzális kulcsot (karmantyút) amivel a technikusok szervizelések alatt nyitják a nyitható fali paneleket az űrhajókon.A U.V.O. termográf opcióját felhasználva megfontoltan haladok előre a nyitva hagyott folyosószakaszon és a hőképek alapján megpróbálok találni egy szerviz folyosót vagy szellőző járatot a fali panelek mögött.
/OFF Azért most írok mert most van időm, és egyébként is egyedül maradtam, így érdemben nem igen tudok belekavarni a többi csapat tevékenységébe OFF/
Ok
Virtuális Könyvtár (MSN ID-vel elérhető SkyDrive)
Az üzenetet módosította: Hyrum - Szombat, 27-04-2013, 5:47:12 PM |
| |
| |
| Riddick | Dátum: Vasárnap, 28-04-2013, 9:30:28 AM | Üzenet # 13 |
|
Lodestar - Tudományos Főtiszt
Csoport: Hadnagy
Teljes név: petya deki
Üzenetek: 38
Kitüntetések: 4
Hírnév: 1
Állapot: Offline
| Mentünk a folyosókon és mikor a kapitány mondta volna hogy ki merre mennyen egyszer csak minden elsötétül pár pillanatra minden és meg torpantunk mert hirtelen nem tudtuk merre is induljunk is el .
A fények vissza kapcsoltak a kis fény több mint a semmi a többieknek igaz én láttam volna merre kell menni de legalább nem én vagyok a csapat szeme mint régi időkben.
Nos a világítás visszakapcsolt és ki írta hogy behatoló riadó minden nem regisztrált műszer kikapcsolva vagy valami hasonlót írt.
Éppen jegyeztem volna meg hogy legalább fordítani nem kell idegen nyelvről.
Egy válaszfal ereszkedett le elválasztva minket plusz Duncan hadnagyot külön elzárva mindenkitől.
Kicsit fel lélegeztem magamban hogy legalább nem fog rám újból fegyvert igaz előzőleg se engem célzott de akkor is ha a régi ön magam követtem volna akkor már rég halott volna de térjünk vissza a jelenbe Idaho hadnagy bejelentette hogy ő el is indulna.
Végül is örültem hogy magammal hoztam a kisebb késeim és így mindenkinek tudtam az én csapatomból adni 1-et.
-Kapitány szerintem ebben a helyzetben szerintem jobb ha mindenkinél van egy ilyen kis saját készítésű kés. Ezzel a legszebbiket mivel Porter kapitány még is csak a rang idős a legszebben megmunkáltat átnyújtom neki. Uram akció végén azért kérem ám vissza.
-Doktornő önnek is jár egy szép darab bár ez.
Miután átadtam a kis fegyvereket elővettem a sajátjaim és előre raktam hogy jobban kézhez álljon ha netalán kell.
|
| |
| |
| Samantha | Dátum: Hétfő, 29-04-2013, 5:14:51 PM | Üzenet # 14 |
|
Bounty Hunter - Kapitány
Csoport: Kapitány
Teljes név: Samantha Belean
Üzenetek: 16
Kitüntetések: 2
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| Rico hadnagyal és a csapat többi tagjával éppen szépen útra kelltünk volna, ám ez nem megy csak úgy, a hajó ezt nem szeretné, mert elkezdett velünk szórakozni, ránk akart ijeszteni, mert hírtelen minden sötétbe borult. Eddig még nincs is gond, hiszen ez csak fény, ott a zseblámpa, és világítunk, de ezzel nem maradt abba a történsések sora. Mert ekkor hirtelen úgy ahogy elment, vissza is kapcsolt a világítás, bár tompábban éget mostmár.
Ahogy körülnéztem ismeretlen világ fogadott. Olyan volt, mintha téranomália vagy hasonló következett volna be, és egyszer csak megjelenne a jövőből egy hajó. De ez lehet, hogy nem is csak egy feltevés, mert a berendezések tényleg jövőből származónak tüntek.
Azokon a hajókon, ahol eddig szolgáltam csak elvetve találkoztam panelekkel, itt viszont a folyosó teljes falán végigfutott, még az ajtókon is. Nem messze volt tőlem egy ajtó, így könnyen kivettem hogy mik is vannak írva az ajtóra. Ki volt rajta írva, hogy melyik fedélzet, a fedélzeten hányas számú ajtó, és hogy milyen helyiség található az ajtó mögött.
Már épp szólni akartam, hogy ez túl gyanús, nagy a csend, mikor egy erős riadó hangot hallottam. Amit elsőnek nem is értettem, hogy milyen riadó, még meg nem jelent a panelokon egy felírat:
BEHATOLÓ RIADÓ
Regisztrálatlan fegyverek és eszközök kiiktatva!
Folyosó elválasztás aktiválva!
Ahogy elolvastam az utolsó sort abban a pillanatban le is zárult mögöttünk egy elválasztó fal, elvágva minket a többiektől. Rose hadnaggyal és Rico hadnaggyal rekedtem egy helyen. Még a többiek valahol a túloldalt voltak. Rico hadnagy megpróbálta felfeszíteni az ajtót, miután nem találtunk az ajtóhoz nyitó szerkezetet, de nem sikerült neki, mert teljesen légmentesen zárt. De a hang átszűrődött rajta, mert hallottam a többiek hangját a túloldalról, mert hallottam a kapitány hangját, aki mondta, hogy induljunk el amerre tudunk. Mivel sok választás nem is volt, csak előrefele tudtunk
menni.
"Uram, mi elindulunk a gépház felé."-kiabáltam vissza a kapitánynak.
"Akkor mi is induljunk el, a cél a gépház."-fordultam mostmár a többiek felé."Mivel ismeretlen területen vagyunk, javaslom legyünk óvatosak."
Mivel a phasernek úgy se tudnám mostmár hasznát venni visszaraktam a hátizsákomba, elindultunk a folyosón az uticélunk felé, és beálltam a csapat élére.
"Live life how you want & not how the others want you to!"
"In life there aren't failures, just lessons that need to be learned!"
Az üzenetet módosította: Samantha - Hétfő, 29-04-2013, 5:18:46 PM |
| |
| |
| RoseKirk | Dátum: Kedd, 30-04-2013, 10:20:37 PM | Üzenet # 15 |
|
Lodestar - Kormányos
Csoport: Hadnagy
Teljes név: Rose Kirk
Üzenetek: 54
Kitüntetések: 0
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| Félve léptem előre.
Minden jel arra mutatott hogy teljesen ismeretlen vizeken utazunk.
Minden sötét volt csak a vészvilágítás halovány fénye felezte nekünk az utat. A kapitány a fejébe vette hogy induljunk előre ezért megpróbáltam valahogy aktivizálni magamat. Lassan ám lemaradozva követtem a csapatot már ahogy tudtam, ugyanis elég nehéz dolgunk volt. Hol elment a világítás hol vissza tért - én nem is tudtam elképzelni hogy mi történhetett de minden egyebet összekalkuláltam és rájöttem az egyetlen lehetséges magyarázatra: az ismeretlen technológia, a falak.. ez csakis a jövőből jöhetett.
Körübelül a folyosó kellős közepén állhattam mikor emlékeztettek rá hogy illetéktelen behatolók vagyunk..
- Pedig még kopogtunk is. - Szóltam félhangosan, poénnak szántan a mellettem álló Ricora nézve.. bár ő is legalább annyira berósáltnak tűnt mint amilyen én voltam.. bár tudnám miért is voltam.
- Eddig egész jó, hogyan tovább? - Okom nem volt sok.. szerintem csak egy ösztönös reakcióm lehetett az ismeretlenre... de a következő pillanatban felfogtam hogy nem alaptalan a kiírás, és az sem hogy miért féltem:
- Oké.. ezt talán elkapkodtam egy kicsit.. - Vallottam be. Mire kettőt mukkanhattunk volna már késő volt.
A folyosók elzártak engem, Ricot meg a számomra ismeretlen dokit a többiektől.
- Se ki.. se be.. nah ez aztán a jó! - Sóhajtottam, majd odatettem a kezeimet és a fejemet is a falra és hallgatóztam hogy mit mondanak a másik oldalon.
Ricora néztem aki szenvedett a zárral... aminek úgy is mindegy volt.
- Szerintem hagyja... nem ér vele semmit. - Fejtettem ki. - Más megoldás kell... ez valami automatikus mechanizmus volt, mintha egy pókcsípés ellen védekezne. Az hogy feszegeti csak olaj a tűzre. Úgyhogy kérem hagyja abba. - Kértem.
Teljesen ismeretlen vízre nem a legegyszerűbb dolog kerülni miközben az irányelveket is be akartam tartani. Ha rám lett volna bízva csapat.. szerencsére nem volt.
A doktorra néztem, majd biccentettem.
- Jó szelet az útjukhoz uram! - Kiáltottam át, azzal megfordultam a sötét folyosó szakasz fele és végig néztem a társaimon.
" Ez is jobb. Legalább nem Idahót kaptam. " - Gondoltam magamban, és elindultam lassan, a doktor jobb oldalán a phazer-fegyveremet erősen szorítva.
Ricóra néztem, majd vissza. Megbíztam benne. Egy szó, vagy egy mozdulat tőle és már tudom hogy ha baj van..
|
| |
| |
